Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
1852-ben Szarvasról két fő, 1857-ben Szecsőről két, Mezőberényből egy fő, 1863-ban Szarvasról és Gyuláról két-két fő, 1868-ban Békéscsabáról 11, Gyuláról három, Gyomáról két, Tótkomlósról és Újkígyósról egy-egy fő, 1869-ben Békéscsabáról és Gyuláról két-két, Szarvasról és Gyomáról egy-egy fő, 1872-ben Gyuláról három, Szarvasról, Újkígyósról és Szeghalomról egy-egy fő, 1884-ben Békéscsabáról három, Szarvasról, Békésből és Orosházáról két-két, Mezőberényből és Gyuláról egy-egy fő, 1908-ban Gyuláról négy, Szarvasról három, Szeghalomról két, Békéscsabáról egy fő, míg 1916-ban Békéscsabáról 14, Gyuláról nyolc, Orosházáról négy fő. Látnivaló, nem nagy létszám. A Füred és Békés vármegye közötti szoros kapcsot tehát elsődlegesen nem a fürdővendégek soraiban érdemes keresnünk. Ehelyett sokkal inkább a kuriózumok felé érdemes elmozdulni, ha összefüggéseket keresünk. Az országgyűlési követ Elsőként mindjárt érdemes komoly figyelmet fordítani a balatonfüredi nyár leghíresebb eseményére, az Anna-bálra,6 továbbá annak helyszínére, a Horváth-házra.7 A XIX. századi füredi Anna-bál emléke a köztudatban úgy él, mint szilaj hazafias szellemtől áthatott rendezvény, ahol a magyar ruha és a magyar tánc kizárólagossága dívik: „Így ment évről évre az elnyomatás első esztendeiben, a Bach-korszakban, és később is. Tüntető bálok voltak ezek, hangos sírva-vigadó nótázásokkal.”8 Ha azonban jobban elmerülünk az Anna-bálok 1825-től datálható múltjában, színesebb és árnyaltabb kép bontakozik ki előttünk, amelyből kiviláglik, hogy az Anna-bálok korántsem voltak hazafias hangulatú rendezvények. Azokon az éppen divatos zene szólt, az oda járók pedig döntő többségükben természetes módon nem akartak semmi mást, mint jól érezni magukat. Ha pedig a népszerű tánc történetesen épp a keringő vagy a polonéz vagy a cotillon volt, azt táncoltak, ahogy ruházatuk is a mindenkori, többnyire bécsi mintájú divatot követte. Érdemes e ponton idézni Écsy Lászlót,9 aki több mint ötven évig volt Füred fürdőigazgatója. Ő 1851. évi naplójában csupán ennyit írt a bálról: „Anna-bál mai nap megtartatván, igen jelesen ment végbe - 248 jegy 1 forintra számítván s így a vendéglő 248 forintot vett be a bemeneti díjból.”10 Azaz: siker, hiszen van bevétel, ennyi és nem több. Az évszám 1851. Két évvel vagyunk a forradalom és szabadságharc leverése után... 6 Az Anna-bálra nézve: Baráti Géza: A füredi Anna-bál százötven éve, 1825-1975. Balatonfüred, 1975.; Glatz László: Anna-bál, áll a bál! Balatonfüred, 1989. A frissebb, a történeti kutatásokra épülő szakirodalomból: Elek Miklós: Az első füredi Anna-bál. Szentgyörgyi Horváth Krisztina legendája. Balatonfüred, 2006. (Nők a Balatonért Egyesület kiskönyvtára, 11.) (a továbbiakban Elek, 2006.); Füredi História, 10. (2010) 2. sz. [„Annavigalmi emlékül”]; Katona Csaba: Adatok a füredi Anna-bálok történetéhez. In: Tanulmányok a 60 éves Fodor István tiszteletére. Szerk.: Á. Varga László-Katona Csaba. Bp., 2011. 63-67. p.; Tóth-Bencze Tamás: Kiss Ernő nyomában, avagy tévhitek és tények az aradi vértanú körül. In: Füredi História, 12. (2012) 2-3. sz. 2-8. p. (a továbbiakban Tóth-Bencze, 2012.); Tóth-Bencze Tamás: Újabb adalékok az eleméri és ittebei Kiss család történetéhez. In: Füredi História, 15. (2015) 4. sz. 3-6. p. (a továbbiakban Tóth-Bencze, 2015.) 7 A Horváth-házra nézve: Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. Balatonfüred, 2008.80-86. p. (Ba- latonfured Városért Közalapítvány kiadványai, 40.) 8 Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Veszprém, 1988. 795. p. (a továbbiakban Zákonyi, 1988.) 9 Személyére nézve: Katona Csaba: A füredi Savanyúvíz az 1850-es években - egy szürke hivatalnok izgalmas naplója a Bach-korszakból (1850-1852,1856). In: Turul, 87. (2014) 2. sz. 55-62. p. 10 Écsy László fürdőigazgató naplói, 1850-1852,1856. Szerk., abev. tanulmányt írta, jegyzetekkel ell. és a mutatókat kész.: Katona Csaba. Balatonfüred, 2008. [2009.] (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 38.) 89. p. 214
