Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Források, kútfők, töredékek - Tilcsik György: Egy ismeretlen leírás a Mezőhegyesi Cs. kir. Ménesről az 1820-as évek elejéről
Kiskamarásból16 és Fecskésből17 - tevődik össze, és 40 000 hold* területű. E prédiumot vagy óriási pusztát a Magyar Királyi Udvari Kamara18 engedte át a katonaságnak, és jelenleg a méltóságos Cs. kir. Udvari Haditanács19 vezénylete mellett, közvetlenül a Cs. kir. Magyar Főhadparancsnokság20 és a Cs. kir. Főpótlovazási és Ménfelügyelet irányítása alatt áll. E főménes célja, hogy a lótenyésztés felvirágoztatása érdekében az Osztrák Császárság tartományai számára nemes apaméneket tenyésszen. Néhai II. József őcsászári felsége21 tette le e hatalmas intézmény alapjait, és őfelsége I. Ferenc, Ausztria császára és Magyarország királya22 e ménest olyan tökéletes állapotba hozta, hogy a mindenhonnan ideérkező szakemberek és idegenek megcsodálják. A méntelep felállítása Csekonics József3 cs. kir. vezérőrnagy nevéhez fűződik, aki az intézet létrehozásában, valamint hosszabb ideig történő felügyeletében és továbbfejlesztésében lankadatlan igyekezetével és célszerű munkálkodásával nagy érdemeket szerzett. A cs. kir. katonaságnak való átengedése előtt Mezőhegyespusztát egy bizonyos nemes Bogdanovics24 bérelte a magas Udvari Kamarától. Akkor, 38 évvel ezelőtt, csupán egyetlen ház állt e hatalmas pusztán, mégpedig az, amelyik most a kasznár lakása. József császár - midőn javasolták neki, hogy létesítsen itt egy méntelepet - eljött ide, és az említett, egyetlen házban töltötte az éjszakát, majd pedig amikor a javaslatot célszerűnek vélte, azonnal parancsot adott annak végrehajtására. Milyen sok, nagy, pompás és tágas épületet látunk most Mezőhegyesen, milyen jelentős [számú] lakossággal együtt! Milyen befolyása van ezen intézménynek a környék megélénkülésére és csinosodására! Attól az időtől fogva az évek során át szüntelenül folytatódott az intézet szorgos gyarapítása, javítása és tökéletesítése. Örömmel ismerem el, hogy 1821 májusában tett látogatásomkor ezt az országos intézményt, úgy a ménest, mint a gazdaságot illetően, oly rendben és tökéletességben 16 Ma: Kamaráspuszta. Mezőhegyes része. 17 Ma: Komlósfecskéspuszta. Mezőhegyes része. * Ez magyar hold, amely 1100 négyszögöl. 1 bécsi négyszögöl = 3,596652 m2. 1100 bécsi négyszögöl = 3956,3172 m2. Bogdán, 1990. 36., 37., 292- 296., 407-408., 585. p. 18 A Magyar Kamara egy 1528-ban felállított és 1848-ig a bécsi kormányszervek rendelkezése alatt működött magyar kormányhivatal volt, amelynek a pénzügyek elvi irányítása mellett az elsődleges feladatát a királyi jövedelmek beszedése és kezelése, valamint a kamarai birtokok hasznosítása képezte. Kezdetben Budán, majd Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) székelt. Az ország középső részének török kézre kerülése és a háborús körülmények miatt azonban az ország keleti részének felügyelete és ellenőrzése nehézkessé vált, ezért 1567-ben Kassán (ma: Koüice, Szlovákia) felállították a Szepesi Kamarát, amely elvileg a Pozsonyi Kamara alá volt rendelve. 19 A Cs. kir. Udvari Haditanács a Habsburg Birodalom legfelsőbb hadügyi irányító hatóságaként 1556 és 1848 között Bécsben működött. 20 Az 1740-ben felállított és 1848-ban megszüntetett Cs. kir. Udvari Főhadparancsnokság az Udvari Haditanács alá rendelt szerv volt, amely az ország legfelsőbb területi parancsnokságaként a rend és a biztonság fenntartásáért felelt, valamint a Magyarország területén állomásozó katonaság, a katonai létesítmények és parancsnokságok irányítását és felügyeletét végezte. Székhelye kezdetben Pozsonyban, 1784-től pedig Budán volt. 21 Habsburg-Lotharingiai József Benedek Ágost (1741-1790). 1765-től anyja, Mária Terézia (1717-1780) - aki 1740- től 1780-ig Magyarország királynője volt - mellett II. József néven társuralkodóként, majd 1780-tól 1790-ig egyedül német-római császár, és 1780-tól 1790-ig Magyarország királya. 22 Habsburg-Lotharingiai Ferenc József Károly (1768-1835). II. Ferenc néven 1792-től 1806-ig német-római császár, I. Ferenc néven 1804-től 1835-ig Ausztria császára, és szintén I. Ferenc néven 1792-től 1835-ig Magyarország királya. 23 Csekonics József báró (1757-1824). A Kőszegen született és katonai pályára lépett Csekonics kiemelkedő szerepet játszott a szakszerű lótenyésztés magyarországi megteremtésében, és az állami ménestelepek létrehozásában. 21 Bogdanovics Bernát (?-?), aki 1772-től volt a legeltetésre használt puszta bérlője. Tóth, 2016.16. p. 21
