Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
Reszeghy Lajos hagyatékának nagy részét a nemességgel kapcsolatos gyűjtemény teszi ki. 17 csomónyi anyagot gyűjtött össze a nemes családokra vonatkozóan, s betűrendben, dossziékban helyezte el azokat. Igyekezett egy-egy családra vonatkozóan minden fellelhető adatot felkutatni, legyen az oklevél, családfa, nemességet vitató peranyag, címer, levelezés, anyakönyvi kivonat. Felkérésre az összegyűjtött adatok alapján maga is írt családtörténetet. Forrásai főleg levéltári eredetűek voltak, de felkeresett magánkézben lévő, illetve családi okmánytárakat is. Kikutatta természetesen saját családjának eredetét is, ezek szerint az ősi birtokra vonatkozóan már a XI. századból vannak írásos feljegyzések.38 Címeres nemesi levelüket 1421-ben Zsigmond királytól kapta Rezegi György a cseh eretnekek elleni harcban szerzett érdemeiért. A hagyaték nagy részét teszik ki a címeres nemeslevelekről szóló kimutatásai. A családi címerek mellett gyűjtötte a községi címereket érintő adatokat is. A nemesekre vonatkozóan katalógusokat, mutatókat készített (pl. Bihar megyei nemesek perei, hajdúkerületi nemesek összeírásai, vármegyei tisztségviselők katalógusa). Szisztematikus, minden részletre kiterjedő munkamódszerrel dolgozott, és hozott létre a mai nemességkutatók számára igen értékes és fontos forrásokat felsorakoztató anyagot. A Reszeghy-hagyaték másik része az 1940-ből származó tanulmányai, amelyek ugyan nem mindenkor kiforrott és módszeres kutatásokat foglalnak össze, de adalékaikkal messzemenően hozzájárulnak Bihar vármegye vízrajzának és útrajzának megismeréséhez. Jelentős anyagot gyűjtött össze a Bihar megyei községekre vonatkozóan. Különösen érdeklődött a magyarok legrégibb története és a honfoglalás iránt. Bihari levéltárosként elsősorban a vármegyét érintő történeti jegyzeteket készített Bihar vármegye mezőgazdaságáról, vízrajzáról, éghajlatáról. Népi hiedelmeket, babonákat gyűjtött össze az időjóslásra vonatkozóan. A két világháború közötti politikai életnek megfelelően érdeklődésének középpontjában Erdély állt, összefüggésben Románia történelmével. Munkájára 1945 után is szükség volt. A háború utáni rendezetlen iratanyag selejtezéséhez „... szakképzett munkásként Reszegi Lajost hívták vissza, vezető és irányító munkaerőnek.”39 Nagy szerepe volt a magyar-román iratcsere lebonyolításában. A levéltár a fennálló egyezmény értelmében átadta Romániának az oda tartozó iratokat, és csak a Magyarországot érintő együtteseket tartotta vissza. Az átadás első menete 1950-ben történt. Márciusban a két megye egyesítését követően Bihar megye levéltárának iratait Berettyóújfaluból Debrecenbe szállították, és Hajdú megye levéltárában helyezték el. A nyár folyamán a két megyei anyagot új helyre, a Kossuth utcára költöztették, majd megkezdődött az iratok egyesítése és rendezése. Ebben a munkában azonban ő már nem vett részt. Amikor kinevezték a levéltár új vezetőjét, Reszeghy Lajos megbízott vezető „átadta az ügyeket”. Érdemének tekinthetjük azt az alapos, rendszerezettségre törekvő munkát, mellyel hatalmas anyagot gyűjtött össze az ország és a megye nemesi családjaira, a magyarság eredetére és kultúrájára vonatkozóan, történelmi és néprajzi szempontból egyaránt. 38 A birtokot állítólag Kezüge-nek hívták. 39 MNLHBML VIII. 710. c. 1. 208
