Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
kiemelhető Iványi Béla, a levéltárosok közül Fekete Lajos, de művészek is megfordultak az archívumban, mint például Móricz Zsigmond és Medgyessy Ferenc. A levéltárak már akkoriban sem csak őrizték az iratokat, igazolásokat is adtak ki azokból. Az 1920-as években sokan családfakutatás miatt keresték fel az archívumokat. Az 1930-as években az adóigazolások miatt megnövekedett ügyfélforgalom okán panaszkodott Csobán Endre, pedig szívesebben végzett volna kutatómunkát: „Néha bejövök a hivatalba reggel, és be se tudok fejezni egy megkezdett aktát vagy levelet, egymást érik nálam a felek. Ezen kívül van 3-4 aktám, amelyeknek mindegyike több hetes kereséssel, tanulmányozással jár. Egy év óta csaknem az egész hivatal állandóan illetőségi ügyekkel foglalkozik. Adózásokat kell igazolni a 19. század második feléből s nagyon gyérek a megmaradt források.”10 A levéltári rendezés, a kutatómunka és az ügyfelek kiszolgálása mellett kezelte az állami anyakönyvek másodpéldányait, illetve a levéltár szakkönyvtárának gyűjteményét is jelentősen gyarapította. A néhány kötetből álló kézikönyvtár vezetése alatt 1944-re 4000 kötetre gyarapodott. Szívesen végzett statisztikai feladatokat, így például részt vett a tízévenkénti népszámlálás előkészítő munkálataiban. Másfél éven át vezetője is volt a városi statisztikai hivatalnak. Debrecen városa különleges feladatokkal, kutatómunkákkal látta el. 1922-ben összeálbtotta a díszpolgárok jegyzékét, kutatta a Nagyerdő történetét. A Hortobágy kapcsán kiderítette, hogy a folyó neve először 1346-ban fordul elő a városi hatokban. Foglalkozott a debreceni országos vásárokkal is. Csobán Endre fogalmazta meg 1943-ban a Horthy Miklós kormányzó 75. születésnapja alkalmából felterjesztett hódoló felhatot, 1944-ben pedig Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójára emlékezve tervezte meg a díszközgyűlésen elhangzó beszédet.11 Csobán Endre kiemelkedő alakja volt Debrecen kulturális életének: elnöke az Olaszbarátok Debreceni Monti Körének, a Tiszántúli Szépmíves Céhnek, a Debreceni Kollégiumi Diákszövetségnek, főtitkára a Debreceni Csokonai Kör irodalmi társaságnak, valamint „díszköltője” a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársaságának. Szerkesztője és részben írója volt a Vármegyei szociográfiák című kiadványsorozatban 1940-ben megjelent Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye című kötetnek. Széles látókörű, művelt ember volt, szakmai tapasztalatait igyekezett külföldi tanulmányutakon gyarapítani. 1924 és 1929 között megjárta München, Berlin, Hamburg, Velence, Bécs, London levéltárait, tapasztalatait pedig itthon kamatoztatta. 1935-ben a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete Levéltári Szakosztályának intézőbizottsági tagja lett, és az egyesület első, 1936. évi kongresszusán indítványt térj esztett elő a levéltárak nemzetközi jogvédelem alá helyezése érdekében, hogy a múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat háború esetén ugyanolyan védelemben részesítsék, mint a Vöröskereszt intézményeit. A kongresszuson előadást is tartott A levéltár helyisége és berendezése címmel, amelyben felhívta a figyelmet az iratok helyes őrzésének fontosságára. Megállapításai sajnos ma sem vesztettek aktuabtásukból. „Magyarországon, de máshol is, különösen vidéken szívesen helyezik el a levéltárakat régi, kiszolgált, más célra már nemigen használható épületek helyiségeiben. [... ] Egyes fontosabb hat több ezeréves létre számíthat. [... ] Egészségtelen helyiségben az hat sem egészséges és gyors pusztulásra van ítélve.”12 Az 1939. évi második kongresszuson az hatok selejtezéséről tartott előadást a számvevőségi hatok példája alapján, amely a Levéltári Közleményekben jelent meg. „Eljárásunk alapja és vezérelve az legyen, hogy a megtartott hatokból a száz, kétszáz év múlva 10 MNL HBML XV. 86. a. 1. d. Csobán Endre iratgyűjteménye. Személyi anyag. Csobán Endre levelezése. 11 MNL HBML IV. B. 1429. Debrecen Város Levéltárának iratai (= IV. B. 1429.) 2. d. 222/1943,69/1944. 12 Csobán Endre: A levéltár helyisége és berendezése. In: Levéltári Közlemények, 14. (1936) 48-49. p. 199
