Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
abba, amikor 1890-ben véglegesítették.2 Az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején nagy bőséggel termelte kulturális, társadalmi és közgazdasági vonatkozású cikkeit. „Ha vasvilla hull is az égből, reggelenkint hét órakor már benn dolgozik a redakczióban. Nyolcz-kilencz órára azonban kámforrá lesz és a tudós kutatók csak hosszas keresés után fedezik fel a városi levéltár poros aktái között, ahol ő pompás ügyességgel bujkál a százesztendős pergamentcsomók között. Tizenkét órakor a redakczióban görnyed ismét, s a rohanó szedőgyerekek halomszámra húzogatják ki a könyöke alól a pompásabbnál pompásabb kéziratokat.. .”3 A komoly, megbízható Zoltai Lajos számára Debrecen fejlődése elsődlegesnek számított, ezért széles körű szervező- és gyűjtőmunkát folytatott a Debreceni Városi Múzeum létrehozása és megnyitása érdekében. Déri Frigyes adománya is az ő közbenjárásával került az 1905- ben megnyílt múzeum állományába. Akkor még a levéltári munka mellett múzeumőrként tevékenykedett. Az 1900-as évek első fele Zoltai legtermékenyebb időszaka volt. A levéltárban másfél évtized alatt cédulák ezreit gyűjtötte össze, s azokat folyamatosan publikálta. A keze alól kikerülő számtalan helytörténeti tanulmány közül meg kell említeni a településekről, a régi családok életéről, vizeinkről vagy az ötvösségről szóló műveit.4 1907. január 1-től a Városi Múzeum állandó s fizetett tisztviselője lett. Ő dolgozta ki a múzeum első házirendjét, ásatásokat és néprajzi gyűjtéseket végzett. A múzeumi jelentésekből - melyeket szintén ő készített el - pontos képet kaphatunk a múzeum fejlődéséről, egyben Zoltai igen alapos és felkészült munkavégzéséről. Már az első jelentésben olvashatjuk tanulmányát Méliusz Juhász Péter sírjának kereséséről. Ezt a tanulmányt is, mint minden írását, saját rajzaival egészítette ki. Rajzai kimagasló kézügyességről tanúskodnak. Igazgatói posztján közel 24 évet töltött el, 68 éves korában saját kérésére mentették fel. Élete hátralevő tíz évében folytatta megkezdett munkáját, kutatásait és a publikálást. Sokat tett az 1930-ban megnyíló Déri Múzeum anyagának összeállításában. Naponta bejárt a városi levéltárba, ahol folytatta a források böngészését. Ceruzafeljegyzései számos levéltári iraton megtalálhatók. Zoltai Lajos újságíró, levéltáros, helytörténész és muzeológus volt. Nagysága polihisztori sokoldalúságában rejlett. Aki Debrecen régmúltjával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül igényes és magas színvonalú írásait. Elkötelezettsége és alapossága például szolgálhat a történészeknek és levéltárosoknak egyaránt! 2 A Debreczeni Ellenőrnek 1895-től felelős szerkesztője lett, de dolgozott a Debreceni Hírlapnak is, és főmunkatársa volt a Debreczeni Reggeli Újságnak. 3 Debreczeni Ellenőr, (1895. szept. 20.) 4 1926-ban a történeti kutatások és a művelődési élet szervezése terén elért eredményeiért a Tisza István Tudomány- egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 197
