Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
inváziót követően két és fél ezer menekült elhelyezéséről kellett az itt élőknek gondoskodni, majd 1916 nyár végén a románok betörése miatt megindult az erdélyi menekültek áradata Magyarországra.68 Szolnok, mint fontos vasúti csomópont, a belügyminiszteri rendelettel ide telepített Udvarhely és Háromszék megyeiek ellátásában, az átutazó menekültek segélyezésében, gyógykezelésében fontos szerepet vállalt. A város és a megye vezetőiből, a közélet meghatározó hölgytagjaiból szeptember elején segélyező bizottság alakult, akik „a vasúti katonai állomásparancsnoksággal karöltve” gondoskodtak az éjjel-nappal érkező, közel 80 ezer főnyi erdélyi és bukovinai menekült fogadásáról, élelmezéséről, betegellátásáról.69 Az emberszeretetből és keresztény valláserkölcsiségből táplálkozó jótékonyság, az adakozás gesztusa a háború hosszú évei alatt - a magánjótékonykodás kereteit messze meghaladó mértékben - kísérte végig az alispán közigazgatási munkásságát, közéleti tevékenységét. Gyakorta nem pusztán szervező és irányító munkájával, a rendelkezésre álló pénzek, segélyek kiutalásával, hanem saját maga, egyre értéktelenedő alispáni jövedelmeivel is támogatta a sebesült, rokkant katonák, hadiözvegyek, árvák alapját.70 A vármegye képviseletében pedig számos alkalommal vett részt a háborúban elesett megyei hősök temetésén, tartott emlékbeszédet sírjuk felett.71 Szükség is volt a személyes példamutatásra, hiszen a háború elhúzódásával, a mind több rászoruló megjelenésével, a hátország egyre nehezebb gazdasági helyzetével összefüggésben a közvélemény adakozókedve és jótékonysága is folyamatosan csökkent. 1918. április végén és május elején a 68-as és 132-es gyalogezred a román frontról visszafelé jövet átutazott Szolnokon. Az alispán nemcsak külön táviratban értesítette a vármegyei községeket a katonák visszatéréséről, azért, hogy a hozzátartozók szeretteikkel találkozhassanak a pályaudvaron, hanem a közadakozásból összegyűlt pénzből a vármegye nevében 40 ezer darab cigarettát, 11 ezer szivart, 1200 csomag dohányt, 12 hektoliter bort és 13 mázsa kenyeret osztott ki a katonák, „a mi szeretett fiaink között”.72 Az alispán a közigazgatás eszközeivel maga is kivette részét a „hadviselésből”: nem pusztán a háborús állami intézkedések mechanikus végrehajtására törekedett, hanem látva a világháború által előidézett gazdasági ellentmondásokat is, a törvényhatósági bizottság tagjaival - országos hullámokat vető javaslattal - hadat üzent az erkölcsileg is kifogásolható, hatalmas háborús nyereségeknek. 1916 tavaszán levélben fordult Tisza István miniszterelnökhöz, annak érdekében, hogy a kormányfőt felkérje, terjesszen be a törvényhozás elé „a háború tartama alatt keletkezett vagyonszaporulatra progresszíve 50%-ig emelkedő hadinyereség adót”.73 A háborús nyereségek felhalmozódása súlyosan sértette az alispán morális érzékenységét, mert úgy vélte, „e nyereséget 68 Bojtos, 2013.337-338. p. 69 Pesti Hírlap, 38. (1916. szept. 6.) 248. sz. 14. p.; vő.: Bojtos, 2013. 338. p. 70 Alispáni jelentés az 1918. év június, július, augusztus és részben szeptember hónapokról. Küry Albert alispán. Szobok, 1918. szeptember 23. MNL JNSZMLIV. 407. 8725/1926. 71 Közli a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár „Hősök voltak mindannyian...” Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Nagy Háborúban című időszaki kiállításához kapcsolódó blogon Bojtos Gábor, http://hosokvoltak.blog.hu/ (megtekintés: 2012.01.30.) 72 Alispáni jelentés, 1918. máj. 31. 7S A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatóság javaslatának támogatására számos vármegye hasonló felirattal fordult a kormányzathoz. Az országos hullámokat felverő ügy végül is a törvényhozás elé került, és az ország- gyűlés az 1916. évi XXIX. törvénycikkellyel bevezette a háború során felhalmozódott jövedelmekre és vagyonokra kivetendő hadi nyereségadót. 1916. évi XXIX. te. Vő.: Bojtos, 2013. 344. p. 176
