Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
főgondnoka, és a presbiteri gyűlések vezetője, majd a kecskeméti központú egyházmegye gondnoka és világi tanácsbírója.40 A Protestáns egyházi és iskolai lapban így írtak 1914 őszén Küry Albert gondnokká történő megválasztásáról: „A megüresedett gondnoki állás betöltésére nézve az egyházmegyei közgyűlés egyértelműleg megnyilatkozott hangulata dr. Küry Albert, Szolnok vármegye alispánja köré csoportosult, kinek kiváló egyénisége, képessége és hithűsége erős biztosítéka annak, hogy elődjének méltó utóda leend.”41 A segítőkészség, jótékonyság szándéka és a közösségszolgálat eszméje a Küry család valamennyi tagját áthatotta. Küry Albert 1893. július 22-én, hivatali pályája elején, jászkiséri szolgabíróként vette feleségül a felvidéki, nagymihályi származású, evangélikus hitvallású Barthus Irént.42 Az alispán felesége meghatározó szerepet vállalt az első világháború alatt a hadisegélyezés, a sebesült katonák ápolása, illetve a háborút követően is a csecsemő- és gyermekvédelem, valamint a megyei jótékonysági mozgalmak szervezése terén. Küry Albertné a megyében elsők között végezte el az 1914 tavaszán indított, a „Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egyletének” szolnoki fiókegylete által szervezett önkéntes ápolói tanfolyamot, talán nem is sejtve, hogy szaktudására néhány hónapon belül milyen nagy szükség lesz.43 A világháború kitörése után a sebesültek első nagyobb létszámú, mintegy 400 fős csoportja az orosz harctérről 1914. szeptember elején érkezett Szolnokra. A város asszonyai ezekben a kritikusnak mondható első hetekben hihetetlen munkával szervezték meg a hátország emberbaráti tevékenységeit.44 Küry Albertné a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyletének vármegyei választmányi elnöke volt, kulcsfontosságú és példaértékű feladatot látott el a Szolnokra érkező világháborús sebesültek gondozásában, az adományok gyűjtésében, szétosztásában, a népkonyhák felállításában és a napközi otthonok működtetésében.45 A jótékonyság egyik megható példája volt, amikor az alispán felesége gyűjtést indított egy szolnoki kórházban ápolt, a háborúban egyik lábát elveszítő 17 éves lengyel fiú számára, hogy a sebesült fiatal művégtaghoz juthasson.46 Szolnok városa maga is kétezer koronával támogatta a vármegyei Vöröskereszt Egylet tevékenységét.47 A megyeszékhely gazdasági, politikai és közigazgatási elitjének asszonyait összefogva, Küry Albertné 1914 karácsonyán külön hölgybizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a szolnoki katonai kórházakban ápolt több mint száz sebesült katonának „karácsonyfa ünnepet” rendezzenek.48 Az otthonuktól távol lábadozó, meghatott katonákat a szolnoki felekezetek lelkészei is köszöntötték, a szolnokiak áldozatkészségének köszönhetően pedig * Hubay Miklós: A szeretet soha el nem hervadó koszorújával övezett 5 sírbolt a szolnoki kálvinista temetőben. III. rész. In: Nemzeti Jövőnk, Szolnok, (1938. okt. 22.). Vö.: Protestáns egyházi és iskolai lap, 57. (1914. febr. 8.) 6. sz. 90. p. (online változat: http://adtplus.arcanum.hu/) (megtekintés: 2016.04.14.) 41 Protestáns egyházi és iskolai lap, 57. (1914. okt. 18.) 42. sz. 603. p. (online változat: http://adtplus.arcanum.hu/) (megtekintés: 2016.10.14.) 42 Fülöp, 2012.153. p. 45 Bojtos, 2013. 332. p. 44 Uo. 335. p. 45 Bojtos, 2013. 335. p. 46 Uo. 47 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (= MNL JNSZML) V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 14951/1914.1914. okt. 31. 48 Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, (1915. jan. 3.) 2-3. p. 172
