Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
képzőművészeti tárlat mellett a város és a megye gazdasági, kulturális életének prominensei,44 valamint az iskolák is bemutatkozhattak, a kereskedők napja alkalmából pedig kirakatversenyt hirdettek. Szeptember 14-én, vasárnap minden felekezet ünnepi istentiszteletet tartott. Ezt követően nyitották meg a város múltjáról szóló kiállítást, amelyben a levéltári iratokon kívül bemutatásra kerültek a városlakók által kölcsönadott bútorok, szerszámok, képek és könyvek. A délelőttöt 13 órakor a Koronában közebéd zárta. Az ünnepi hét kiemelt eseményeként rendezték meg a Magyar Városok Országos Kongresz- szusának első vidéki polgármesteri találkozóját és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége női szervezete helyi csoportjának programját, ahol a díszvendég Tormay Cécile mellett Jászai Mari volt. A sportesemények: futballmérkőzés, teniszverseny, levente sportünnepély, repülőnap, ló- és kocsiverseny, valamint a szarvasmarha- és lókiállítás is sok nézőt vonzott. A kulturális rendezvények közül kiemelkedett a benkőbokori lakodalom és a női szépségverseny.45 Az országos hírű eseményre sokan érkeztek, első nap 260-an vettek részt a közebéden. Ellátogattak Nyíregyházára olyan szakemberek, politikai, gazdasági vezetők, újságírók, akik azelőtt soha nem jártak itt. Az elöljáróság a város virágossá tételében, a vendégek elszállásolásában a lakosság felajánlkozását, segítségét kérte. Szorgalmazták azt is, hogy a diákok legyenek jelen az ünnepségen, hogy a lelkűkben „a városunk iránti szeretetet és ragaszkodást erősítsük s e százados évfordulót reájuk nézve emlékezetessé tegyük”. Az ünnepélyességet emelte az is, hogy szeptember 14-én minden felekezet templomában kilenc órakor megszólaltak a harangok. Az ünnepi hetet országos jelentőségűvé tette egyrészt a belügyminiszter jelenléte, másrészt az, hogy a kereskedelemügyi minisztérium utazási kedvezményt biztosított a kiállításra látogatóknak, a minisztériumok küldöttei mellett sok törvényhatóság elöljárója képviselte megyéjét, városát, községét, a média munkatársai nagy számban jelentek meg és sok tudósítás látott napvilágot a különböző lapokban a városról, sőt filmhíradó is készült az eseményről. A rendezvény sikerét mutatja, hogy Győrből a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara titkára kérte az ünnepséghez készült nyomtatványokat, mert „oly kiváló gonddal és részletességgel volt megtervezve, hogy hasonló esetben joggal lehet a nyíregyházi rendezést mintául venni”. Graz is kérte a Magyar Városok Szövetségét, hogy 800 éves fennállásának megünnepléséhez küldjék meg az ittenihez hasonló ünnepek leírását.46 Bő másfélszáz év alatt sokat változott a város, éppen úgy, mint lakosai és a hétköznapokat megtörő közösségi ünnepek. A szállásföldjeiket szorgalmasan művelő evangélikus, tót ajkú gazdák mellett a XIX. század végétől új társadalmi rétegek jelentek meg: a magyar nyelvű, katolikus és református szakértelmiségiek, hivatalnokok, valamint zsidó értelmiségiek, kereskedők, vállalkozók. Az egyre sokszínűbbé váló városban fontosakká váltak a közösségi események: a közösségi célokat szolgáló épületek (iskolák, templomok) és a köztereken álló, a városban székelő megyével közösen állított szobrok (Bessenyei-, Kossuth-szobor) avatói, a Nyíregyháza történetének eseményeit felidéző rendezvények (1924-es centenárium), az országos nagy ünnepek (millennium, március 15.), de az elrendelt ünneplés (uralkodók jeles napja) is megtörte a hétköznapok szürkeségét, közös élményként erősítette a kohéziót az ünneplő csoportokban. 44 A kiállítás legjobbjainak a kereskedelemügyi miniszter oklevelet küldött. 45 Az eseményekről több számban részletesen beszámolt a Nyírvidék. 46 MNL SZSZBML V. B. 77. III. 890/1923. 163
