Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
a dalárda nyitó és záró énekével, majd az evangélikus lelkész, a zsidó rabbi, a református segédlelkész imájával, valamint a görög katolikus esperes beszédével. A díszközgyűlést sem a vármegyeháza termében tartották, hanem az épület előtti téren, hogy minél többen részt vehessenek rajta. Az ünnepi beszéd után átadták a megye zászlaját a budapesti országos ünnepségre32 utazó bandérium vezetőjének, aki az indulásig azt a megyei múzeumban helyezte el. Ezután „a vármegye a nap mementójául egy emlékoszlopot emelt ama helynek örök időkre való megjelölése végett, hol régi leírás szerint az Ecclesia de Nyír, a város legelső temploma, a régi Nyíregyháza életének e legelső monumentuma állott”. Az obeliszket Mikecz János alispán beszédét követően leplezték le, majd a város nevében Bencs László polgármester vette át, ígérve, hogy „ezen emlékoszlopot Nyíregyháza város oly féltő gonddal fogja oltalmazni, mint szerető anya féltett kincsét, gyermekét, s kívánja, hogy Nyíregyháza város addig éljen, amíg ezen hazafias emléket becsben tartani és gondozni fogja”.33A hazafias pohárköszöntőkkel színesített díszebéd itt is része volt az ünnepélynek. Ez alkalommal 400 főre terítettek.34 Szoboravatók, 1899,1912 A millennium idején a nyíregyházi utcákon már egyre ritkábban lehetett tót szót hallani. Az 1867 után beköltözött új lakosok többnyire magyarul beszéltek, sőt a magyar nyelv és kultúra ápolását is fontosnak tartották. A tanítók, lelkészek, hivatalnokok, ügyvédek, katonatisztek, illetve művelődésre igényt tartó feleségeik és lányaik „kedélynemesítés céljából” összefogták a város szellemi erőit és irodalmi kört alakítottak.35 Bessenyei György, akiről ebben az időszakban több értekezés is napvilágot látott, a helyi értelmiségiek számára törekvéseik megtestesítője volt. 1889-ben Kovács István törvényszéki bíró tett javaslatot a költő szobrának felállítására. Mint máshol, itt is szoborbizottság alakult, közadakozást hirdettek, amikor összegyűlt a pénz, akkor pályázatot írtak ki. Végül Kallós Edét kérték fel a város és a megye először megnyilvánuló közös szándékát mutató szobor elkészítésére.36 A szobrot a megyeháza előtti díszkertben állították fel.37Az avatóünnepet 1899. május 9-én tartották, az alispán és a polgármester meghívókat küldetett szét, a városbelieket plakáttal invitálták.38 Az ünnepi programot a városi dalárda előadása nyitotta, majd az alispán ismertette a szobor történetét. Leffler Sámuel, a nyíregyházi evangélikus főgimnázium tanára volt az ünnepi 32 Az országos ünnepségsorozat része volt az a kiállítás is, amelyre kedvezményesen lehetett Budapestre utazni. Kál- lay András főispán újsághirdetésben hívta fel erre a lakosság figyelmét. A két napos budapesti tartózkodás és az utazás díja iparosoknak, kereskedőknek nyolc, földműveseknek öt forint volt. Ünnepeink. In: Nyírvidék, 17. (1896. máj. 17.) 20. sz. 1-5. p. 33 Uo. 34 Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (= MNL SZSZBML) XIII. 9. A Krasznai család iratai. Krasznay Péter naplójegyzetei (= XIII. 9.). 15 Bánszki István: A Besenyei Kör története. Nyíregyháza, 1989.8-9. p. * MNL SZSZBML IV. B. 411. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánjának iratai VIII. 230/1889. 37 A szobrot 1927-ben áthelyezték a ma Bessenyeiről elnevezett térre, mert helyére állították fel az első világháborús emlékművet. 38 Az ünnepélyre meghívták a kormány, az egyházak, a szomszédos törvényhatóságok elöljáróit, vezetőit, a debreceni és sárospataki főiskola, a Magyar Királyi Testőrség, az MTA, a Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagjait, Jókai Mórt, Szász Károlyt, a Nemzeti Múzeum igazgatóját, a hírlapok újságíróit, Kallós Edét és más művészeket. MNL SZSZBML V. B. 77. Nyíregyháza rendezett tanácsú város (1929-től megyei város) polgármesterének iratai (= V. B. 77.) XIII. 380/1899. 160
