Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
istentisztelet kilenc órakor kezdődött. A beszédek után a tiszaháti dalárda és a sárospataki főiskolai ifjúsági énekkar is műsort adott. A közebéd után orgonahangversenyt tartottak a templomban, majd a napot a Nagyvendégfogadóban táncmulatság zárta.27 A századforduló előtti években már a növekvő számú görög katolikus gyülekezet is igényelte egy nagyobb, új templom építését. Az alapkőletételre 1885-ben került sor, a templomszentelésre 1897. október 10-re érkezett a városba a munkácsi püspök, Firczák Gyula, aki a fényes ünnepséghez magával hozta az ungvári 40 tagú híres teológiai énekkart is. A díszmisére csak belépőjeggyel lehetett bejutni, olyan sokan voltak a helyi és meghívott egyházi és világi jelenlévők. Az ünnepnapot a Korona szállóban rendezett 200 fős bankett, illetve jótékonykodás zárta.28 A római katolikusok templomukat 1815-ben, Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelték. A XIX. század végén azonban a millennium nekik is ösztönzést adott ahhoz, hogy kis templomuk helyett nagyobbat építsenek, így gyűjtésbe kezdtek. Realitássá azonban csak azután vált az álom, miután Samassa József egri érsek Nyíregyházán bemutatott aranymiséje alkalmából megígérte, hogy templomot építtet itt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A felszentelést az adományozó érsek maga végezte 1904. augusztus 20-án. Előző nap vonattal érkezett Nyíregyházára. A vendéget a megyehatárnál, Rakamazon üdvözölte az alispán és küldöttsége, a nyíregyházi állomáson pedig lelkes éljenző tömeg és Májerszky Béla polgár- mester üdvözlő beszéde várta. Ezt követően az érsek a város négyes díszfogatán elindult a rendőrkapitány felvezető kocsija után. A látványos menetben Oros és Napkor bandériumán és a millenniumi ruhába öltözött 12 fős nyíregyházi bandériumon kívül 200 hintón mentek végig a fellobogózott városon a parókiáig a díszmagyarba öltözött vendégek, akik között egyházi és világi méltóságok, szomszéd törvényhatóságbeliek is voltak. 20-án már hajnal hat órakor kezdődött a szentelés, kilenctől pedig az ünnepi mise, ahova a város és az egyházak elöljárói, tisztviselői mellett a sok ezres tömegnek csak egy része fért be. A mise után 12 és 15 óra között a küldöttségek tisztelegtek az érsek előtt, majd a szomszédos Korona szállóban 200 fős díszebédet tartottak. Az érsek a hagyományokat követve a nagy alkalomból ezer koronát adományozott a szegényeknek, 400-400 koronát az árvaháznak és a tűzoltóknak, 300-at a dalárdának és 200-at a rendőri segélyező egyletnek. Este nyolckor a nyíregyháziak 200 fáklyából álló menettel és a városi dalárda szerenádjával tisztelegtek a templomépítő érsek előtt.29 Millenniumi ünnepségek, 1896 A XIX. század utolsó éveiben a legnagyobb országos társadalmi esemény a millennium volt. A központi utasítások alapján szerveződő ünnepségsorozatot helyben a vármegye irányította. Szabolcs megye törvényhatósági bizottságának rendelete szerint a községekben, így Nyíregyházán is 1896. május 10-én kellett hálaadó istentiszteletet tartani. Az ünnepre mindenhol 27 Nyírvidék, 4. (1883. júl. 1.) 26. sz. 2. p. 28 Templom szentelés. In: Nyírvidék, 18. (1897. szept. 19.) 38. sz. 3. p.; A nyíregyházi gör. kath templomszentelés. In: Nyírvidék, 18. (1897. okt. 17.) 42. sz. 2. p. 25 A folszentelés. In: Nyírvidék, 25. (1904. aug. 21.) 34. sz. 1„ 4. p.; Ünnep után. In: Nyírvidék, 25. (1904. aug. 28.) 35. sz. 1-4. p. 158
