Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Cseh Gergő Bendegúz-Tóth Eszter: A magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítése
Az EGPR állambiztonsági adattáraiban történő gépi priorálás a BM III/II-l 1. Osztály vezetőjének 1990. január 31-i tájékoztatása szerint két nappal korábban megszűnt,49 ettől kezdve az adatlekérdezéseket az illetékes csoportfőnökségek saját hagyományos nyilvántartásaiban kellett elvégezni. Ezzel az aktussal jelképesen is lezárult a Belügyminisztérium egységes igazgatásrendészeti, bűnügyi és állambiztonsági számítógépes rendszerfejlesztésének másfél évtizedes időszaka. Mágnesszalagok Jelen ismereteink szerint a fent bemutatott hagyományos nyilvántartások alapján működtetett, de azoknak csak részben megfeleltethető számítógépes rendszerek közül az EGPR meghatározott adattárait tartalmazó ún. mágnesszalagok történetéről a következőket állíthatjuk. A BM SZAK által működtetett adatbázisok, köztük az EGPR állambiztonsági vonatkozású adattárai 1990 januárjában még mindenképpen működtek, a levéltárban lévő papír alapú kartonokkal történt összevetés alapján legalábbis a mágnesszalagokon lévő adatokat 1990. január közepén még bizonyosan módosították. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden, 1990 januárjáig keletkezett nyilvántartásba vett személy adatai felkerültek volna a rendszerbe, mert mint korábban láttuk, az adatok megküldésében az operatív szervek időnként komoly elmaradásban voltak. 1989 novemberében Horváth József HI/Ш. csoportfőnök részletes javaslatot készített Pallagi Ferenc áb. miniszterhelyettes részére „az állambiztonsági operatív nyilvántartás rendszerének felülvizsgálatára”, ami lényegében az operatív szerveknél lévő élő és a már irattározott anyagok nagy többségének a megsemmisítését írta elő.50 A Pallagi által jóváhagyott terv tartalmazta azt a feladatot is, hogy a törölt, megsemmisített iratok a számítógépes adattárakból is törlésre kerüljenek. A BM SZAK állambiztonsági adatbázisainak átadására egy hónappal később, 1989 decemberében készült egy intézkedési terv az állambiztonsági miniszterhelyettesi titkárságon,51 mely még hat hónapos megfeszített ütemű munkával számolt az átadás-átvétel tekintetében. E munka során elkezdték felállítani az ÁBMHT52 keretében az ÁB Számítóközpontot, mely a feladatokat átvette a BM SZAK-tól, illetve - elsődleges feladatként - utóbbinál tervbe vették az adattárakban szükséges selejtezések és törlések elvégzését. Az intézkedési terv szerint „az operatív szervek által leselejtezett anyagokat és kapcsolódó részeit selejtezni kell a szakszolgálatoknál is, és mindezeket archiválás nélkül törölni kell a számítógépes rendszerekből.” A megmaradt állambiztonsági adattárak átadását végül 1990. január 25-én kérte az ÁB Főcsoportfőnökség nevében az akkori Kémelhárítási Csoportfőnökség vezetője a BM SZAK-tól. Ez alapján 1990. január 29-én és 30-án történt meg a 18 db mágnesszalag átadása a Nemzet- biztonsági Hivatal részére, ahol ezeket jelenleg is őrzik.53 Hitelesség és felhasználhatóság A fentiek, valamint a megmaradt mágnesszalagok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a korabeli adattárak eredeti szoftverkörnyezetét nem lehetett rekonstruálni, abból csak szöveges 49 ÁBTL 1.11.5. A BM III/II. Csoportfőnökség iratai - 40/11-9-9-/1990. 50 ÁBTL 1.12.4. Megyei rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szerveinek iratai - Szolnok II. - 11- 13/1468/1989. (28. d.) 51 ÁBTL 1.11.1.-45-79/35/1989. 52 BM Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság. 53 A mágnesszalagok átadására vonatkozó információk az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársaitól származnak. 126
