Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Cseh Gergő Bendegúz-Tóth Eszter: A magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítése
gépi úton összehasonlították a határforgalmi adatokkal. A KKA által kiszűrt személyekről az Operatív Hír- és Akcióközpont (OHK) összeköttetési rendszerét felhasználva a KKA értesítést küldött az illetékes szervnek, amely megszervezte a további ellenőrzést. „KMO-451”-es rendszer (Kémelhárítási Modus Operandi) A KKA gépesítésének megvalósításáról a 0024/1966. sz. belügyminiszteri parancs intézkedett. Az adattározási rendszer biztosította a különböző, kémelhárítási szempontból figyelemre méltó kategóriákat, a hírszerző vonalakhoz tartozó objektumok, szervek és személyek, kontingensek gyors kiválasztását, valamint az ellenséges hírszerzés behatolási, beépülési és összeköttetési módszereinek összehasonlítását, azonosítását és értékelését. A KMO-451-es rendszer a KKA-hoz érkezett információk alapján több témában is adott tájékoztatást. A rendszer magában foglalta az ellenséges hírszerzők és ügynökök személyleírását és fénykép szerinti azonosítását, illetve biztosította, hogy ezek az adatok kombináltan visszakereshetők legyenek. A KKA az azonosítást egyrészt a személyleírások gépi feldolgozásával, másrészt az ún. „mozaikfotó”-rendszerű fénykép-összeállítás módszerével végezte. Egy, a III/II-9. Osztály által készített 1973-as feljegyzés szerint „a KKA - és a vele szoros egységes mechanizmusban működtetett KMO-451-es rendszer - nem egyszerű, szokványos nyilvántartás, amely az adatok regisztrálását és priorálását teszi lehetővé, bár ez is a feladatai közé tartozik, hanem a rendszer lényege az, hogy az adatok gyűjtése, rendszeresen új adatokkal való bővítése az operatív szervek terhelése nélkül, az adattár saját mechanizmusával [történik], amely az információkat állandóan figyelemmel kíséri: összesít, értékel és kezdeményez”.19 Előzetes ellenőrzések és bizalmas nyomozások számítógépes rendszere A rendszer létrehozását a belügyminiszter 0018/1975. sz. parancsa rendelte el az alábbi célokkal:20 • az előzetes ellenőrzések és bizalmas nyomozások adatainak naprakészen tartása, • statisztikai adatok szolgáltatása a vezetés részére, • a szervek közti koordináció javítása, • a selejtezés gépi végrehajtása. A számítógépes rendszer alapvetően az EGPR programrendszerére épült és annak „U”, illetve „J” adattáraiba tagozódott be. 1985 közepén az előbbi nyilvántartás 11 ezer, az utóbbi pedig 12 ezer tételt tartalmazott. Az adatbázis célja alapvetően az volt, hogy a különböző operatív szervek megfelelően legyenek tájékoztatva arról, ha egy általuk kezdeményezett ügy vagy személy iránt valamely más állambiztonsági szerv is érdeklődést mutatna. „301-es” fedőnevű adattár A gépi adattár az operatív nyilvántartásban szereplő személyek kartonrendszerében lévő adatok gépi feldolgozására szolgált. Az információkat kódolva tartalmazta, személyi adatok alapján lekérdezési lehetőséget nem nyújtott, de különböző szempontú kereséseket igényelhettek belőle az operatív szervek. Az 1980-as évek közepén mintegy 180 000 tételt (mai szóhasználattal: 19 ÁBTL 1.11.4. A BMIII/I. Csoportfőnökség iratai - 65-350/1973. (67-98-23/1973.) 20 Uo. 115
