Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Hatalom, diktatúra, megtorlás - Cseh Gergő Bendegúz-Tóth Eszter: A magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítése

A „Titán”-terv

A belügyi gépi adatfeldolgozás átfogó továbbfejlesztésének előkészítése 1968-ban indult meg. Az 1968-ban a belügyminiszter által jóváhagyott „Titán”-terv a következő célkitűzésekre épült:12

• „korszerű számítástechnikai eszközökkel segíteni a belügyi szervek munkáját, amelyek lehetővé teszik az információk közötti összefüggések szélesebb körű feltárását;

• a különböző belügyi nyilvántartások manuális munkafolyamatainak számítógépesítésével egységesebbé, szervezettebbé és gyorsabbá tenni az adatszolgáltatást, az információk feldolgozását;

• elemzésre, értékelésre alkalmas összesített adatokat szolgáltatni a vezetés részére, amelyek elősegítik a viszonylag optimális döntéshozatalt.”

A „Titán”-terv alapján 1972 nyarára felépítettek egy teljesen új objektumot a számítógépközpont elhelyezésére, beszereztek és üzembe helyeztek egy Siemens 4004/45-F típusú elektronikus adat- feldolgozó gépet (számítógépet), megszervezték az adatátviteli hálózatot és megkezdődött a gépi priorálásba13 bevont BM-nyilvántartások (elsőként a kapitalista országok beutazó állampolgárainak, illetve az oda utazó magyar állampolgárok határellenőrzési rendszere) adatainak rögzítése.14 A belügyminiszter 1972. júliusi értékelése szerint a tervezett nagy rendszerek, vagyis az említett határellenőrzési rendszer, a BM személyzeti nyilvántartó rendszere, illetve az állambiztonsági operatív jelzések adattára ekkorra vagy működött már, vagy éppen beüzemelés alatt állt.

1971. július 1-jén létrejött a BM Információfeldolgozó és Felügyeleti Csoportfőnökség és annak

3. osztályaként a Gépi Adatfeldolgozó Osztály (GAO), mint a minisztérium gépi adatfeldolgozó szerve. Az osztály ekkor összesen 67 hivatásos és 29 kinevezett polgári alkalmazottból állt. A létszámot az átszervezéstől számított két éves időtartamra 25 fő szerződéses adatrögzítővel egészítették ki a papír alapú (hagyományos) nyilvántartó kartotékrendszerek adatainak gépi rögzítéséhez. Az osztály létszáma 1973-ban hét hivatásos beosztottal bővült. Az átszervezést követően egy évig az egységes irányítást és munkaszervezést nehezítette az a körülmény, hogy az új számítógép, az adatátviteli központ és a személyi állománynak mintegy fele vezényeltként, az ugyancsak új szervként létrehozott Műszaki Fejlesztési Csoportfőnökség közvetlen irányítása alá tartozott.

1974-re a GAO a rendelkezésre álló adatfeldolgozó és adatátviteli technikákra alapozva a következő rendszereket hozta létre és üzemeltette:

1. a kapitalista országok beutazó állampolgárainak határforgalmi adatait, lakcím-bejelentkezéseit és figyelőztetését feldolgozó elektronikus gépi rendszer;

2. a kapitalista országokba kiutazó magyar állampolgárok határforgalmi adatait feldolgozó elektronikus gépi rendszer;

3. a modus operandi adattár gépi kereső rendszer, a bűnelkövetési módszerek és a bűnözők egyéb ismérvei alapján, bűncselekmények ismeretlen tetteseinek felderítéséhez;

4. a belügyi nyilvántartásokat feldolgozó, de elsősorban csak kereséseket lehetővé tevő Egységes Gépi Prioráló Rendszer, az ún. EGPR (ennek üzemszerű működése 1974. május 1-jével kezdődött meg az érintett szervek és nyilvántartások fokozatosan történő bevonásával);

12 ÁBTL 4.2. Parancsgyűjtemény (= 4.2.) II. sor. - 10-22/34/1977. A belügyminiszter 34/1977. sz. parancsa.

13 A nyilvántartásokban található adatok lekérdezése valakinek az erkölcsi vagy politikai magatartására vonatkozóan.

14 ÁBTL 4.2. II. sor. - 10-21/14/1972. A belügyminiszter 014/1972. sz. parancsa.

113