Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Ö. Kovács József: A kollektivizálás Békés megyei történetéről
én neveltem őket arra, hogy gyűlöljék a szovjetet, vagy a tsz-t; minden megvan a gyerekekben, otthonról hozzák, talán én csak táplálom ezt igaz hazafiassággal, igaz érzésekkel. Rendkivül veszélyes dolog. Nem tudom, meg tetszik-e érteni? A héten már erősen tanultam. Fáradt és kedvetlen vagyok esténként, pedig olyankor érek rá. Nagyon várom már az igazi Tavaszt, mely végleg örömet, megnyugvást hozna rám. Remélem, a nyáron is el tetszenek jönni. De jó is lesz már akkorára! Innen jut eszembe, hogy a gyógyszerésznő és férje már rég megkért egy dologra. Bpesten látott a nő egy gyönyörű táskát, nyugat-német volt. Rövid idő után ugyanolyan táskát látott Ilonkánál, aki kerékpáron vitt benne valamit. Nagyon sajnálták, hogy egy ilyen csodaszép táska, ily módon menjen tönkre. Megkértek, ha lehetséges, csomagon vagy személyesen hozathatnánk ilyen táskát, nagyon megköszönnék és megfizetnék. Bosszantott, mert tudom, csomagot küldeni kizárt dolog, de ha talán majd el tetszenek jönni a nyáron... ? Bocsánatot kérek, amiért ilyen zavarosan írok. Gondolataim eléggé összekuszáltak, igen fáradt vagyok. Búcsúzóul az egész család nevében kívánok erőt, egészséget kedves Mindannyiuknak. Szerető csókját küldi: M.”31 Összességében elmondható, hogy az egyéni parasztgazdaságok elemi akadályát képezték az erőltetett iparosítási és hatalomtechnikai-kriminalizálási program végrehajtásának, ezért felszámolásukat az állam a tervgazdasági logika mentén, terrorisztikus eszközökkel érte el. A földek és az emberek „összegyűjtése”, „kollektívákba” kényszerítése a diktatúra legradikálisabb társadalmi operációja, ami egyben a kollektív erőszak-alkalmazás, az 1956 és 1990 közötti időszak egyik legtömegesebb, tabusított, negligált történése. A lenini-sztálini modellben a parasztság mint meghódítandó egység, ellenség jelent meg. A szovjet típusú állami beavatkozás számára az egyéni parasztgazdaságok a többértelmű autonómiájukon túl azért is képeztek ellenpolitikai bázist, mert azokat az egyházközségi miliők, fizikai létükben, jelképeikkel is erősítették. Az erőszakos kollektivizálás során kialakított üzemformák a későbbi évtizedekben sajátos mindennapi realitássá váltak Békés megyében is. A vesztesek és „nyertesek” körének élettörténetei további kérdéseket és forrásvizsgálatokat igényelnek, az azonban jól érzékelhető, hogy a „tsz-pszichózis” hatásai összességében a dél-alföldi régió helyzetén is rontottak. 31 B. M. mezőgyáni tanítónő „tsz és népi demokrácia elleni izgatásának” bűnügyi peréhez csatolt magánlevele NSZK- ban élő rokonához, 1960. március 27. MNL BéML XXV. 10. c. 549/1960. B.10.054/1960. Részlet az 1960. augusztus 5-én dátumozott vádiratból: „Terhelt kulák családból származik, apjának 29 kh földje volt és egy cséplő-garnitúrája. Jelenleg 19 kh földdel és egy fűrészgéppel rendelkezik. Az elemi iskola elvégzése után a szeghalmi gimnáziumban tanult, 1958-ban érettségizett. Az érettségi letétele után Szarvason tanítóképzőben tanult egy évet, majd 1959-ben Mezőgyánba helyezték ki gyakorló tanítónak. Azóta tanít, havi jövedelme 1.050 ft. Politikai pártnak vagy tömegszervezetnek nem tagja. Terhelt gyermekkora óta folytat levelezést S. F. Nyugat-Németországban élő nagybátyjával, akit 1946-ban Elek községből telepítettek ki, mint német ajkút. 1960. március 27-én S. F.-nek írt levelében a vallásüldözésről ír, és arról, hogy a nevelésére bízott iskolás gyermekek szovjet- és termelőszövetkezet ellenesek, és ezt a nézetet a gyermekekben táplálja, »izgat« hazafias érzésekkel. Saját vallomása szerint hasonló levelet 1959-ben is írt Nyugat-Németországban élő nagybátyjának. Ebben a levélben a termelőszövetkezeti mozgalom »kudarcáról« fejtette ki nézeteit. A tényállást terhelt beismerő vallomása mellett bizonyítja 1 db. lefoglalt levél, melyet 1960. március 27-én írt.” Uo. 108
