Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Hatalom, diktatúra, megtorlás - Ö. Kovács József: A kollektivizálás Békés megyei történetéről

földjüket adták. Mezőberényben 23 kisparaszt földje esett a táblába, és 12-vel még mindig nem tudtak megegyezésre jutni. A táblába eső kisparasztoknak a megyében kb. 4-5%-a makacsul ellenáll a földcserével szemben. Kivizsgáltuk, kik ezek a kis- és középparasztok, és megállapítottuk, hogy főleg volt jobboldali Sz[ociál] .D [emokratá] -k vagy a családjukba csendőr nősült, és most velük van. De több olyan is van, aki kuláktól is bérelt földet, és azok befolyásolják. A fenti példák igazolják a Szervező Bizottság azon határozatát, hogy a tagosítás legnehezebb szakasza a birtokbaadás fog lenni. Azok a községek, mint Nagyszénás, Gádoros, akik a népnevelőket egy-egy táblába eső kisparasztokhoz úgy osztották be, hogy egy-egy emberre egy népnevelő jusson, és azt egész birtokbaadásig látogatja. Ezt a népnevelő munkát fokozott mértékben átvisszük a tagosítással érintett többi községekbe is, hogy a kulák várható erősödő támadását megakadályozzuk. A fenyegetődző és erősen támadó kulákokat a rendőrségen keresztül ijesztjük meg, hogy elvegyük a kedvüket a támadástól.”13

Teljes kollektivizálás (1958-1961)

A későbbi, országossá dagasztott kollektivizálás előtti gazdálkodási tehetetlenség, még pontosabban a szükség sodort sokakat a tszcs-kbe. Ezen üzemformák létrejötte közvetlenül csak a párttagsággal nem magyarázható, hiszen például az 1958 elején Békés megyében bejegyzett 173 tszcs-ből csak kettőben volt pártszervezet. A közhangulatot, a bizonytalan akkori jövőhorizontot az emlékezetben traumatikusan rögzült Rákosi-diktatúra begyűjtési rendszerének képe lépten-nyomon befolyásolta, amire gyakran utaltak a következő módon: ,,[e] mellett azonban még mindig van bizonyos fokú félelem attól, hogy a begyűjtési rendszer visszatér”.14

Átfogó kampányról 1958 nyarán még nem lehetett beszélni, a jelentések adatai inkább szigetszerűen szerveződő, egyfajta előremenekülésként is értelmezhető, kollektív vállalkozásokról és ellenállásról szólnak. A tsz-tagok sem vállalták a látványos agitálást.

A jelentések szerint sok gazda számára lehetőségként fogalmazódott meg az „átrendeződés” is, vagyis a „szovjet világ” megszűnése. Kuláknak nyilvánítottak „aktivizálásáról,” mint „ellenséges” megnyilvánulásokról számoltak be. Ezen példák sorában ott találjuk a békésieket is: „így pl. egy mezőberényi kulák (Békés m.) kijelentette a gépállomás egyik dolgozójának - amikor egymás mellett lévő földjükön kapálták a kukoricát hogy »remélem jövőre már a saját földemen vetek, mert vissza fogom kapni, hiszen az amerikaiak már megindultak Libanonban.« Nagykörű községben (Szolnok m.) a napokban két kulák - különböző időpontban - bement a tanácsházára, ahol a tanács vezetőit szidták, rágalmazták, fenyegették, mivel az egyiknek a tanács nem adta meg a lerakodási engedélyt, a másikat pedig megbüntették az aranka-irtás elmulasztásáért. Mezőtúron a Kinizsi tsz területén néhány kulák meglátogatta volt tanyáját. Hódmezővásárhelyen Bata Péter kulák kijelentette: »Most már féljetek földfoglalók, mert háború lesz, agyonverünk benneteket.«”15

13 Nem pusztán az erőszakos eljárások, hanem önmagában a körvonalazott „kolhoz-gazdaság” paraszti szempontból irracionális, pazarló volta is taszíthatta a gazdákat. Erre vonatkozóan tanulságosak a Békés megyei adatok: „A megyében kialakított 32 tszcs és 10 állami gazdaság táblái 151 tagban vannak. A tszcs területe 10.575 kát. hold. Az állami gazdaság területe 20.411 kát. hold.” Az MDP Békés Megyei Bizottságának jelentése a KV részére, 1949. szeptember 15. MNL OL M-KS-276. f. 93. cs. 115. ő. e. 23-24.

14 PTO-jelentés, 1958. január 27. MNL OL M-KS-288. f. 11. cs. A Magyar Szocialista Munkáspárt központi szervei. Információs anyagok vezetőtestületi tagok részére (= M-KS-288. f. 11. cs.) 215. ő. e. 7.

13 PTO-jelentés, 1958. július 28. MNL OL M-KS-288. f. 11. cs. 335. ő. e.

102