Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
Liska András 5 A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 93 nagyobb támadás volt várható.15 Azonosítottuk a védmű Ny-i frontját, és adatokat gyűjtöttünk építési szerkezetéről is. A különböző korszakokban készült rajzos felvételeken látható eltérő ábrázolás talán ennek az oldalsó védműnek a többszöri átépítését is jelzi. A későbbiekben egy nagyobb felületű feltárással tisztázni szükséges a védműnek vagy bástyának a pontos formáját. A védmű vázát alkotó, tölgyfából készült, ácsolt szerkezet több gerendáját is épségben kiemeltük, közöttük olyan darabokat, amelyek konzerválást követően kiállításban is bemutathatok lesznek. A tölgyfából készült szerkezeti elemek „in situ” helyzetben történt dokumentálása jelentősen elősegíti az építéskori szerkezet rekonstruálását. Ezen a helyszínen a magasan álló talajvíz ellenére megtaláltuk mind a függőlegesen levert cölöpsorokat, mind pedig a függőleges elemeket vízszintesen összekötő gerendázat maradványait is. A 2015. évi ásatás váratlan tanulságai K ülönleges tanulsággal járt, amikor a palánkerődítés ÉK-i bástyájának ásatása alkalmával a jelenlegi felszíntől számított, kb. 300 ernes mélységben kibontott ásatási szelvényünkben megtalált, függőlegesen elhelyezkedő cölöpsorok egyik épségben megmaradt facölöpét megpróbáltuk a talajból kiemelni. A tömörített agyagrétegbe leásott, kb. 40 cm átmérőjű, masszív tölgyfacölöpöt rendkívül szerencsés módon, szinte teljesen konzerválta a talajvíz. Részben a kormeghatározásra alkalmas faanyagoknál alkalmazott dendrokronológiai vizsgálatok, részben pedig egy későbbi történeti kiállítás céljából kívántuk az egyik cölöpöt kiásni. A szelvény dokumentálását követően a talajvízszint környékéig feltárt szelvényben a facölöpöt kéziszerszámokkal körbebontottuk és kézi erővel megkíséreltük kiemelni. A cölöp egy kicsit sem mozdult, így a gépi erő alkalmazása mellett döntöttünk. Egy erre alkalmas kotrógép kanalára acélsodronyt erősítve, majd azt a cölöp köré hurkolva próbáltuk meg kihúzni a cölöpöt a talajvíz szintje alól. Meglepő módon gépi erővel sem boldogultunk, a markolókanál masszív vaskampója letörött, és a palánkeölöp a helyén maradt (10. kép). A kísérlet tanulsága, hogy a modern, gépi erővel megmozdíthatatlan, mélyre leásott cölöpöket az évszázadokkal korábbi technológiai körülmények között sem tudták kihúzni a tömörített agyagrétegből. Ez magyarázatul szolgálhat arra a megfigyelésre, hogy a palán- kot alkotó cölöpsorok egymással párhuzamosan, sokszor 10-12 sorban helyezkednek el a palánk hosszanti falaiban. A nyilvánvalóan nem azonos időszakban leásott cölöpsorok keletkezése a palánk sorozatos megújításaihoz és rendszeres karbantartásához kapcsolódik. Elképzelésünk szerint a történeti időkben pl. az ostrom okozta sérülések miatt vagy a fából 15 Oross, 2017.
