Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
62 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN vizsgálatokat kellett meghatároznunk. 2014 novemberében egy terepbejárás alkalmával pontosítottuk a felmérni kívánt terület nagyságát, illetve a fontosabb kérdéseket (például: egykori meder futása; várárok elhelyezkedése; palánk/sánc kiterjedése). Ezeknek az információknak a tükrében határoztuk meg a kutatási módszereinket is, melyek a hagyományos térképező fúrásokon túl innovatív, napjainkban egyedülálló sekély geofizikai térképezést is magukban foglaltak. 2. A módszerek N apjainkra a régészeti ásatások előtt vagy helyett a természettudományos kutatási módszerek igen népszerűvé váltak, mivel gyorsak, költséghatékonyak és nem igényelnek nagymértékű földmunkát. Az üledékek települési viszonyainak meghatározására az egyik legelterjedtebb és legrégebbi kutatási módszer a sekélymélységű térképező fúrás. A fúrások segítségével akár 10 méteres mélységig meg lehet határozni, hogy a humuszos talajréteg alatt milyen egyéb rétegtani egységek találhatóak. A fúrások segítségével pontszerű információt kaphatunk egy adott terület települési viszonyairól. A fúrásokon kívül napjainkban elterjedt az előzetes régészeti dokumentáció során a sekély geofizikai berendezések használata. Többfajta kutatási módszer létezik, melyek segítségével nagy területet lehet térképezni. A városi környezet lekorlátozza a kutatási módszerek használhatóságát, mivel több külső tényező (például: közművek, vezetékek stb.) befolyásolhatja a mérés sikerességét. Kutatásunk során két geofizikai berendezéssel dolgoztunk, mivel ezek a módszerek kiválóan kiegészítik egymást. A magnetométeres kutatási módszerrel egykori anyagnyerő gödrök vagy egyéb negatív/pozitív formák mutathatóak ki, míg a georadarral egykori medrek vagy elfeledett falszakaszok rekonstruálhatóak. Terepi vizsgálataink során nem kézi GPS-t használtunk, hanem hálózatos RTK-méréseket végeztünk, így a szelvényeink és pontjaink centi- méteres pontossággal meghatározhatóak. 2.1. Magnetométeres felmérések A magnetométer az egyik leggyakrabban használt geofizikai eszköz a régészeti feltárásokat megelőző lelet- és lelőhely-felderítés során, alkalmazása napjainkra szinte rutinszerűvé vált. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a lelőhelyeken rengeteg olyan objektum található, amelyek mágneses tulajdonságai eltérnek a beágyazó üledékétől, így e módszerrel ezek jól kimutathatók. Mindemellett az adatgyűjtés és -feldolgozás viszonylag gyors, az interpretáció nem túl bonyolult, az eredmények vizuálisan köny-
