Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)

Bagi Zoltán Péter: "Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste"

Bagi Zoltán Péter J „Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste’ 57 megállapodása szerint eddigi jövedelmein túl még plusz 5000 forint évi illetmény is megillette a tisztség elfogadásáért, amit két részletben kellett megkapnia.30 Hiába azonban a megállapított magas összeg, ha azt tény­legesen nem kapta meg. 1566 áprilisában és májusában Bécsben meg­egyezett a zsoldhátraléka ügyében. Eszerint a következő év januárjáig ezt megtérítik számára, amennyiben ez nem történne meg, akkor Komár kastélyát és uradalmát megkapja zálogjogon. Kerecsényi azt is kikötötte, hogy ez a végzés ne csak rá, hanem örököseire is vonatkozzon.31 A kamara tehát jelentős összegekkel tartozott felé 1564-ből, amelyet még két évvel később sem rendeztek, mivel a számadást nem ellenőriz­ték addig.32 Arra sincsen bizonyíték a gyulai polgárok és Forgách vádjain kívül, hogy bármikor katonái zsoldját magának tartotta volna meg. Egy­részt 1564 júniusában a biztosokkal együtt osztotta ki a 30000 forintot, így ebben az esetben nem volt lehetősége a fizetés visszatartására.33 Véle­ményem szerint, hasonlóan, mint a gyulai palánkban elhelyezett lovasai fölött felfogadott 106 katona esetében, több alkalommal vagy saját, vagy az uradalom forrásait használhatta fel arra, hogy a királyi sereg ne szé­ledben szét Gyuláról.34 Ezt jelenleg még bizonyítékkal alátámasztani nem tudom, de Károly főherceg Miksa királynak 1566 márciusában azt írta, hogy Kerecsényi addigra már a vár építésére is felvett 60000 forintot.35 A tisztséget egybeköthetjük a „tiszántúli” vagy alföldi főkapitány­sággal is a felső-magyarországi főkapitányság analógiája alapján. Eszerint utóbbi helyen a mindenkori főkapitány, azaz németül a Generalobrist in Oberungarn az uralkodó mezei és egyéb hadai felett parancsnokolt, emel­lett az országrész 13 vármegyéjét is irányította.36 A királyi biztosok 1564. május 14-én írt levelükben Kerecsényit az Obrester General henerhalb der Teyssa tisztségen is említik.37 Ezt a címet a Gyulára rendelt parancsnokok 1557-től, azaz Várad Erdély fennhatósága alá kerülésétől viselték.38 Ezzel pedig együtt járt, hogy a környék hat vármegyéjének (Zaránd, Csanád, Arad, Szolnok, Csongrád és Békés) katonasága felett is rendelkezzen Ke­recsényi. Temesvár 1550-es megszerzése után a bécsi udvar megpróbálta az I. Mátyás király által a 15. században életre hívott alsó részek főka­pitányságát feltámasztani: a fővárakba erős őrséget helyeztek, a környék 30 Veress, 1938. 392-393. 31 ÖStA FA AFA 1566-4-1.; Veress, 1938. 418. 32 Veress, 1938. 408. 33 Veress, 1938. 383. 34 Veress, 1938. 380-381. 35 Veress, 1938. 413. 36 Pálffy, 1996.198. 37 Veress, 1938. 390. 38 Pálffy, 1997. 275.

Next

/
Thumbnails
Contents