Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Bagi Zoltán Péter: "Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste"
Bagi Zoltán Péter 5 „Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste” 55 a gyulai uradalomhoz csatolt, haladéktalanul adja vissza jogos tulajdonosainak, Pászthói Jánosnak.20 A prefektus tehát a vár és a várnépe felett rendelkezett. Utóbbi nem tévesztendő össze a nagyobb várakban ideiglenesen, vagy állandó jelleggel állomásozó, folyamatosan változó összetételű és létszámú gyalogsággal és lovassággal, bár funkciójuk időlegesen némileg fedi egymást. A várnép és a vár mezei hada (a 17. században sereg) felépítésében is elkülönült egymástól. Nemcsak a tisztikar és a katonaság szervezeti tagolása különbözött, hanem fenntartásának módja is. A várnép fizetéséről és élelmezéséről, mint már említettem, az uradalom gondoskodott, a költségeket az uradalom bevételeiből fedezte a birtokos, míg a mezei hadat ezzel szemben vagy a király, vagy a birtokos tartotta fenn, ellátásukról pedig a katonáknak maguknak kellett gondoskodniuk a fizetségül kapott zsoldból. Kerecsényi azonban, amit már szintén jeleztem, nem csupán a prefektusságot bírta, hanem egy személyben a Gyulára rendelt királyi mezei hadak főhadnagya, azaz latinul supremus capitaneusa vagy németül Hauptmannja is volt.21 Szándékosan nem kapitányt említettem, bár mind a latin, mind a német források e szónak a használatát tehetnék indokolttá. A mezei hadak vezetője a hadnagy, latinul capitaneus volt. A magyar kapitány szó, feltehetően olasz közvetítéssel a 15. század második felében jelent meg, de használata csak néhány elszórt esetre korlátozódik. Széles körű elterjedése csak a 16. század második felére tehető. A Hauptmann kifejezés pedig a német mezei hadak szervezeti struktúráját adja visz- sza immáron az erősségekre levetítve. Azaz a végvidéki főkapitányokat Oberstnek vagy Generaloberstnek nevezték, míg az alájuk rendelt főbb erősségek parancsnokait Hauptmann-nak. Ugyanúgy, mint a mezei ez- redek vagy lovas egységek zászlóinak elöljáró tisztségviselőit. Kerecsényit a királyi biztosok 1564. május 14-én írt német nyelvű levelükben ezért is nevezhették egyebek mellett Hauptmann zu Júliának.22 Az uralkodó tehát hadnagyait bízta meg meghatározott számú katonaság kiállításával és vezetésével is. Ezeket a mezei hadakat rendelték a palánk őrizetére, akár többet is egyszerre és egy helyre. Mint ahogyan az 1564 májusában a gyulai vár lovasságáról készült mustrajegyzékből is látható. Ekkor a Kerecsényi alá közvetlenül rendelt lovasokon kívül még további tíz hadnagyot fogadott fel különböző létszámú katonával. Az erre a tisztségre kinevezettek között azonban kialakult egy alá-fölérendeltsé- gi viszony. Az 1550-es évek második felében megjelenő főhadnagy (mint Kerecsényi) elnevezés használata is még csak esetleges, leginkább a királyi erősségek prefektusai vagy a mezei hadak vezetői használták, amennyi20 Veress, 1938. 367. 21 Veress, 1938. 378., 381. 22 Veress, 1938. 381.
