Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Bagi Zoltán Péter: "Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste"
I Bagi Zoltán Péter f „Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste” 53 fektus szót nemes egyszerűséggel kapitányként említi a magyar szövegben, mint a már idézett szövegekből láttuk is.10 A legújabb, a tisztségviselők feladatainak szétválasztásával és definiálásával foglalkozó kutatás új eredményeket hozott. A szó a latin praefectusból származott és a magyar nyelvben prefektusként használták, jelentése pedig elöljáró volt. Általában azokban a várakban találunk ezzel a tisztséggel felruházott személyeket, ahol a birtokos(ok) - Gyula esetében a király - messze lakott/lak- tak, vagy tisztségviselésük folytán ritkán látogathatta/látogathatták meg a birtokai(ka)t. A tényleges prefektusi tisztség az 1550-es évekre alakult ki. Jogkörét tekintve egy személyben volt az uradalomban az úr képe, tehát az urat személyében és jogaiban helyettesítő/képviselő tisztségviselő, valamint katonai és gazdasági vezető. A tisztség megjelenésével azonban a korábban használt porkolábi (castellanus) vagy udvarbírói (provizor) funkció sem szűnt meg, vagy alakult át, hanem a prefektus azok felettesévé vált. Az előbbi katonai értelemben továbbra is a várnépek parancsnoka volt, aki az ura, vagy a prefektus utasításai szerint járt el. A prefektusnak kellett gondoskodnia a vár személyzetének és esetleg - kivételes esetekben - az oda rendelt katonaságnak az ellátásáról is. Ennek egyik módja az volt, hogy a váruradalom biztosította ehhez a szükséges javakat. Ennek a korántsem egyszerű feladatnak a megszervezését és felügyeletét szintén a prefektus látta el. Téves volna azonban feltételeznünk, hogy egyszerűen „megörökölte” az udvarbírói jogkört, inkább, mint felsőbb szerv irányította és ellenőrizte az uradalom gazdálkodását. A prefektus mellett ugyanis megmaradt az említett tisztség is: 1563-ban Pesthy Imre deák, míg egy évvel később szobránczi Pathók Mátyás töltötte be.11 Előbbiről azt is tudjuk, hogy hivatalát már 1561-ben is viselte, hiszen ebben az évben már ő készítette el azt a kimutatást, amely azt vette számba, hány véka dézsmában beszedett gabona fogyott el kenyér és kalács sütésére.12 Az is bizonyos, hogy Bornemissza Benedek prefektussága idején nem ő volt az udvarbíró, hanem Dobozlay Farkas.13 Az 1562 májusának elején készült névjegyzékben Kerecsényi neve mellett szerepelt a prefektus megnevezés is.14 Az iratból az is kiderül, hogy tisztségének ellátásához 20 lovast fogadott fel, akik a várnépek önálló katonaságához tartoztak. Feladatuk pedig a vár védelme volt. Bár egyelőre nem sikerült nyomukra lelni, de minden bizonnyal darabontok is tartoztak a várnépek katonaságához, hiszen ők őrizték a kapukat és egyes esetekben a vár legfontosabb épületeit.15 10 MHHS, 1876. 305., 315.; Forgách, 1982. 253., 264. 11 Veress, 1938. 371., 389. 12 Veress, 1938. 352. 13 Veress, 1938. 353. 14 Veress, 1938. 357. 15 Veress, 1938. 357.
