Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Németh Csaba: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai
Németh Csaba f A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai 47 pusztulás vállalásánál - hiszen a megmaradt belső vár már katonai szempontból védhetetlen állapotba került. S megmenekülésük nem csak egyéni, személyes érdek volt. Azzal, hogy esetleg egy-két napra még feltartóztathatták volna a törököket a saját életük feláldozásával, az ország nem nyert volna semmit. A még életben maradt katonák átmentése a további harcokra viszont annál több nyereséget kínált. Azzal azonban aligha kalkuláltak a gyulaiak, hogy más érték adódik akkor, ha külön vizsgáljuk a helyi parancsnokok által, illetve a birodalmi sereget vezetők által tett ígéretek betartását. Azt várnánk, hogy a nagyhatalmú vezírek köny- nyen érvényt tudtak szerezni adott szavuknak, de a statisztika mást mond. Míg helyi erők esetén a 12 esetből feltehetően nyolcban betartották az esküjüket (66%), addig a birodalmi seregek esetében egyetlen biztosan betartott ígéretről sem tudunk! Az adott szó megtartását csupán az esetek negyedrészében valószínűsíthetjük, míg 38-38%-ban annak megszegéséről, illetve csak részleges megtartásáról értesülünk. (7. ábra) Úgy tűnik, hogy a helyi alakulatok tagjai tisztában voltak vele, hogy ők is bármikor kerülhetnek hasonló helyzetbe, s akkor jogosan büntetnék őket, ezért jobban hajlottak ígéreteik betartására. A birodalmi seregek szedett-vedett népe fölött azonban még a dívánülő pasák sem mindig tudtak érvényt szerezni akaratuknak. Persze kérdéses, hogy egyáltalán tettek-e erre komolyan kísérletet. Ha olyan nagyon ragaszkodott volna a szultán unokaöccse, Pertev pasa másodvezír a szabad elvonulásra tett esküje betartásához, akkor legalább a jogsértés miatt nála panaszt tévő Kerecsényit szabadon kellett volna engednie. Mivel ezt nem tette meg, joggal töprenghetünk azon, hogy mennyire is gondolhatta komolyan az esküjét. (8. ábra) Talán érdemes lehet ebből a szempontból egy kis kitekintést is tennünk. 1566 és 1606 között további 13 esetben került sor a védőknek tett szabad elvonulást bizMennyire lehetett hinni a helyi vezetők szavának? Mennyire lehetett hinni a birodalmi vezérek szavában?