Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Oross András: A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben a 16-18. században
26 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA I566-BAN felújítani. Lindner szerint a faanyagot a hadszertárnok, a hajdúk és a rác katonák gyakorlatilag ellopták. A provizor arra panaszkodott, hogy távollétében egyszerűen elszállították azokat abból a házból, ahol ő nagy gonddal összegyűjttette.24 A katonák arra hivatkoztak, hogy ők csak fel akarják vágatni a hatalmas cölöpöket kisebbekre, hogy épületfakánt, vagy tűzifaként hasznosítsák azokat. A levelekből egyébként kiderül, hogy a mellvéd előtti cölöpsor és a lőportorony faanyagát bontották ki.25 A kikerült faanyag felvágatása az 1700. november 27-i megyegyűlésen is szóba került, amikor Lindner provizor hat jobbágyot kért a favágatáshoz.26 Csak közvetetten állapíthatjuk meg, hogy a gyulai vár rombolása során a várárok és a külső vár fala közötti mellvéd cölöpsorának kibontása, valamint a várbeli nagyobb építmények (lőportorony, hadszertár, ágyúdomb) faanyagának kivétele történt meg. A vár palánkja ekkor nem került veszélybe. A rombolásról szóló záró jelentésében a kamarai provizor következőképpen összegzett: a lerombolt várat végül 1700. december 27-én hagyta el a katonaság. A vár készleteiből 31 szekeret Aradra, 56-ot Nagyváradra, 22-t Jenőre vittek. Lindner beszámolt arról is, hogy 421 német katona 107, 60 magyar hajdú hét, 467 rác hajdú egy napot, 134 Bihar vármegyei jobbágy pedig egy hónapot dolgozott a külső vár védőműveinek, palánkjainak lebontásán.27 A vár sorsát végül nem az 1700. június-december közötti rombolás határozta meg, hanem egy azt követő hadi esemény, valamint a gyulai uradalom magánkézbe kerülése. A Károlyi Sándor által vezetett kuruc csapatok 1705 júniusában vették ostrom alá a gyulai várat .28 Ennek során elfoglalták és teljesen felégették a huszárvárat a benne található (nem is olyan régen rendbe hozott) épületekkel, továbbá tönkretették a palánkfal alkotóelemeit, a cölöpöket is. Ágyúi viszont semmit sem értek a földbástyák, illetve a belső téglavár ellenében, így felhagyott az ostrommal. Az ostromot követően Löffelholz aradi parancsnok többször is kért pénzt a gyulai vár rendbehozatalára, de nincs arra adatunk, hogy bármit is építkeztek volna a külső váron.29 1710. április és október között is csak arról van szó, hogy a téglavár és a benne lévő épületek tetőszerkezetét kijavítják. Lindner indoklása szerint, annyira rossz állapotban volt, hogy a benne elszállásolt katonaság fejére fog omlani. Az Udvari Kamara utasította 24 MNL OL E 281. 1700. okt. Nro. 76. 25 MNL OL E 281. 1700. nov. Nro. 51. 26 MNL OL E 281. 1700. dec. Nro. 11. 27 MNL OL E 281. 1700. dec. Nro. 57. 28 Az ostrom történetét részletesen feldolgozta Thaly Kálmán (Thaly, 1880.), míg a körülményeiről két terjedelmes forráspublikáció is rendelkezésre áll (Bánkúti, 1976., Bánkúti, 1988.). 29 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1705. Aug. 31. Bd. 431. föl. 1178. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1705. Jul. Nro. 469. Bd. 434. föl. 908.
