Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Oross András: A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben a 16-18. században
22 „A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN tány között, melynek témája szinte minden esetben Gyula volt.7 Az őrség megerősítésére 250 német zsoldos érkezett, az építkezések befejezésére pedig a főherceg 10000 forintot küldött. A várba végül 2000 katona gyűlt össze Gyula védelmére. A Pertev pasa által vezetett 30000 főnyi oszmán sereg július 2-án zárta körül a várat. A védősereg 63 napig kitartott, és csak szeptember 2-án adták át a várat, miután segítséget sehonnan sem remélhettek. Bár a magyar történeti emlékezetben Kerecsényi árulóként maradt fenn, ám valójában óriási fegyvertény volt a két hónapos védekezés, hiszen Gyula nem volt Szigetvárhoz mérhető. A felvonulási és utánpótlási útvonalaktól távol feküdt, és felmentő seregre nem is gondolhattak. Mivel a moldvai, havasalföldi, tatár és erdélyi csapatok is a támadókat erősítették, így nem kizárt, hogy létszámában ez a seregrész ugyanakkora lehetett, mint a Szigetvár alatt táborozó oszmán fősereg. A gyulaiak kitartása nem volt hiábavaló, ugyanis az oszmán csapatoknak már nem maradt ideje Eger, illetve Szat- már ellen vonulni. A Szigetvár alatt állomásozó sereg sakkban tartotta a Habsburg-csapatokat, így esély sem lehetett Gyula felmentésére. Veress Endre kiváló forráskiadásában gyakori forrástípus, hogy a gyulai kapitány panaszkodik: nem kap fizetést a katonaság és küldjenek minél több építési anyagot. Fontos szempont lehet, hogy a katonaság mekkora zsoldot kap meg? Ezzel kapcsolatban azt kell mondjam, hogy a korszakban teljesen általános, hogy papíron fizetetlen katonák őrzik a várakat. Veress könyvében több adat is van arra, hogy a gyulai várőrség Má- gócsy, majd Kerecsényi alatt is fizetetlen, ugyanakkor néhány adat a fizetéshátralékok kiegyenlítésére is utal. A gyulai várőrség fizetése az 1550-es években a Bihar megyei adókra volt terhelve, azaz az adóbeszedés sikerességén és utána annak eljuttatásán múlott a fizetés. 1559-ben Bornemissza Benedek kapitány erődíti a várat és a várost, „árokkal és palánkkal”, sőt, ha „korábban így erősítették volna Gyulát, akkor igen erős végvár lenne”.8 Mirandola gyulai ténykedésének pontos idejét nehéz meghatározni, de az Udvari Haditanács iktatókönyveiből kiolvasható, hogy 1561 májusában innen írt levelet, majd 1562 márciusában Kerecsényi küldte be Mirandola Gyuláról írt jelentését. Megjegyzi egyúttal, hogy a váron még nagyon sokat kell építeni. Szintén a haditanácsi kötetekből derül ki, hogy Mirandola 1563 januárjában már halott, hiszen a helyére jelentkeznek.9 Gyulai építőmesterek még 1564-ben Cesare Baldigara, 1565-ben Michael Nardini, 1566-ban Jakob Marusel. 7 Néhány példa: Veress, 1938. 607-633. számú dokumentum. 8 Veress, 1938. 404. sz. dokumentum. 9 Mirandola kéri, hogy Gyulán maradhasson az építkezések folytatására: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 142. föl. 22., Mirandola halálára: ÖStA FHKA HF Prot. Reg. Bd. 252. föl. 249V., Baldigara: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. föl. 33., Nardinire: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 145. föl. 20., Maruselre: ÖStA FHKA HF Prot. Reg. Bd. 269. föl. 9.
