Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
96 Kovách Géza Agrártörténeti tanulmányok A telkek elaprózottsága, holott azok növelésére volt lehetőség, elmaradott jobbágygazdálkodásra utal. A statisztikai adatok alapján azonban mégis alapvető különbséget kell tennünk az erdővidék és az alföld falvai között. Mindez azt bizonyítja, hogy a XVIII. század második felében az alföldön a termelés általános emelkedést mutat. Elegendő csak arra utalnunk, hogy a tanulmányozott 43 erdővidéki községben 251 % telken 1388 család gazdálkodott, míg a 21 tanulmányozott alföldi községben 1278 % telken 2978 család. Az erdővidéken ezek szerint alig 0,18 telek jut átlagban egy jobbágycsaládra, ami egy 40 holdas egész telek esetében kertet, szántót, kaszálót egybevéve sem éri el a 8 kis- holdat. Kétfordulós gazdálkodás feltételei között pedig művelés alatt ennek is csak a fele volt. Az alföldön ugyanakkor átlagban 0,43 telek jut egy családra, ami holdakban mintegy 17 hold. Tekintetbe kell vennünk mind a földek minőségét, mind a legelők, szántók és parlagföldek arányát is. Ugyanezt igazolják az állatállományról nyújtott adatok is. A megművelt földterület és az állatok száma alapján az alföldön már megfigyelhetjük egy módosabb jobbágyréteg kialakulását is, mely az időszakos vásárok révén bekapcsolódott a kibontakozó áruforgalomba is. Nézzük meg például ezzel kapcsolatban, miképpen oszlik meg az egyes falvakon belül a jobbágyok állatállománya: Község Igavonó jószág nélkül Igás ökrök száma Lovak száma 2 4 6-8 1 2 3 és több családonként Simánd 50 90 35 13 41 122 10 Fazekasvarsánd 14 55 14 6 22 28 2 Feketegyarmat 30 10 5 10 12 6 1 Kerék 4 56 1917 46 2 Kurtics 22 88 21 6 18 35 8 Mácsa 2 18 25 8 15 46 8 Pankota 20 122 22 2 19 13 2 Szentanna 42 32 13 3 21 97 24 Szentmárton 21 27 39 38 Talpos 11 36 27 10 13 7Világos 67 126 29 1 49 32Vadász 46 29 15 4 31 6 7 Zaránd 39 37 12 2 15 41 3 Zerind 31 14 12 15 12 19 3 Összesen 3909 715 249 80 292 537 108
