Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
fc==? Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után 87 rüli visszaélésnek. Így például a távolról jövő jobbágynak megengedte a négynapi folyamatos robotot, s ebbe beleszámították az oda- és visszamenetelt; megkövetelte, hogy a földesúr megfelelő szállást biztosítson a robotoló jobbágynak s állatainak egyaránt.25 Az eketípusok és a fogatolási technika javulásával párhuzamosan a szántásnál is eltekintettek a négy igavonó jószág alkalmazásától, s megelégedtek kétmarhás igával. A dézsmára vonatkozóan az 1771-es úrbéri összeírások nagy általánosságban kilencedet írtak elő mindenféle terményből. Fonás helyett lenből és kenderből is kilencedet követeltek, a kenderföld azonban nem számított a kimért telekállományba, hanem azt általában külön mérték ki. Így például Ágyán telkenként 800 négyszögöl, Kisjenőben egy kishold kenderföldet kaptak a jobbágyok.26 A legtöbb helyen a tizedet is a földesúr szedte be, ennek következtében a kilencedet és tizedet összecsapták, és ötödöt követeltek. Az úrbérrendezés után is gyakori a panasz, hogy a földesúr a kilencedet és tizedet a szokásban lévő előnyösebb dézsmáltatás helyett újabban ötödben követeli, s azt minden terményre kiterjeszti.27 Egyes községeket ez különösen súlyosan érintett, mert régi szokások szerint a tizedelés csak a kalászosokat érintette, ötödölésnek azonban a tengerit is alávetették. Valamivel előnyösebb helyzetben voltak a karlócai béke után létrehozott Maros menti határőrközösségek, amelyek a kamarával külön szerződést is kötöttek. így Gyarmatán, Gurbán, Mokrán, Sikulán, Berzován, Vine§ti-en, Báján, Kaprucán, Tótváradon, Batucán, Konopon, Dumbravicán, Monostoron, Új-Gro§i-on és Világos egy részén a jobbágyok kilenced és tized helyett heteddel adóztak (septima).28 Solymos, Mondorlak és Csicsér jobbágyai, kik a só tutajozását vállalták a Maroson, viszont nyolcad dézsmát (octava) adtak.29 Az urbárium V. fejezetének 2. paragrafusa szabályozta a dézsmaszedés módozatát is, melyet Szent Iván- és Szent István-nap közé helyezett (június 21-től augusztus 20-ig). Másodvetésből a jobbágyot nem dézsmálhatták. Az urbáriumok kivétel nélkül természetben követelik a dézsmát, annak pénzbeli megváltására csak a későbbi évtizedekből vannak adataink. Az úrbéri összeírásoknak, valamint az összeírások alkalmával készített helyszíni jegyzőkönyveknek a tanúsága szerint Arad megyében többnyire a kétfordulós gazdálko25 „Ahol pedig az Jobbágynak az Robot Helytől egy vagy félnapi járó Föld távol léte miatt az harmadik Tzik- kelynek értelme szerint az Földes Uraságnak meg vagyon engedve, hogy az Robotra oda és vissza menetellel együtt négy következendő napokig a Jobbágyot szolgálatra tartóztathassa, tehát ottan az rend tartassák; hogy fönt emlétett szorgos Munkának időiben az Földes Uraság kétszer egy Holnapban duplázhassa és négy napjával vehesse a robotot, akképpen mindazonáltal; hogy egyik héten azon Jobbágy az Uraságnak négy Napokig egymásután szolgállyon, második héten ellenben önnön magának dolgozhassák, harmadik héten pedig ismét Földes Urának négy napokig szolgállyon az Uraságnak mindazonáltal ekképpen teendő duplás szolgálat fönt jelentett mód szerint az többi Hetekben fog számiáltatni. Átalyában pedig minden nemű Jobbágyi Szolgálatot úgy kell mértékelni és elintézni, hogy az egész esztendőbéli Jobbágyi kötelességeknek legalább negyedik része az téli Holnapokra fönt tartassák és megmaradjon...” Űrbéri szabályzat, VI. paragrafus. 26 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. Ágya és Kisjenő urbáriumai. 27 Uo. Acta Congregationum, 994/1823, 1002/1823, 1034/1823,1021/1823 stb. 28 „In desumptione in Natura Septimae antea etiam praehabitae diminum hocce imposterum permanere Communitati huic, ita declaravimus Colonorum in jurium nonnisi Nona Dominio Terrestrali de hinc praestatur. Etsi quidem idem Dominium Terrestrali Quottam suam in natura in Canabe et Lino elegisset eandem Tabellae Urbarialis rubrica sub No octavo comprehensae inferuimus et rubricae hiaturae sub No undecimo denotatam ductis pro transversum Lineolis absolvimus.” Állami Levéltár, Arad. Apatelek urbáriuma. 29 Uo.
