Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
82 Kovách Géza &==? Agrártörténeti tanulmányok mint például kocsma- és malomtartás, makkoltatás, erdei legeltetés, gubaszedés, mészárszéktartás stb. gyakorlásában sem. Mind az 1771-es összeírások, mind más korabeli adatok azt igazolják, hogy Arad-Hegyalján már ekkor igen fejlett szőlőgazdálkodás folyt. Ugyanakkor a Fehér-Körös és Maros völgyében nagy kiterjedésű szilváskertek terültek el. A jobbágykézen lévő szőlőterületek az összeírások szerint a következőképpen oszlottak meg: Község Összeírás éve Jobbágygazdák száma Szőlőterület (kapa) Megjegyzés Ágris 1771 30 47 Almás 1771 17 34 Galsa 1771 83 103 Vi Csigerell 1771 24 12 Kladova 1771 50 115 Yi Kovaszinc 1778 245 436 + 336 kapa külső használatban Kuvin 1771 191 828 У2 + 935 kapa külső használatban Magyarád 1771 128 200 Ménes 1771 151 926 + 2508 kapa külső használatban Mokra (Apatelek) 1798 323 3098 78 ebből 201 gazda más helységből Muszka 1843 111 143 6/8 Pécska 1782 104 742 Radna 1771 139 283 ‘A Szilingyia 1771 130 236 Yi Solymos 1771 16 26 Szentmárton 1771 79 610 Világos 1771 338 648* * Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. A szőlők legnagyobb része jobbágyhasználatban lévő úrbéri terület volt, de számos községben a jó minőségű szőlőket külső birtokosok (extranei) használták. Nagyon sok aradi mesterember bérelt úrbéri szőlőt Gyorokon, Ménesen, Kovaszincon stb. Ménesen például, ahol 16 jobbágycsalád lakott, s az is mindössze két egész telken gazdálkodott, 135 zsellércsalád élt, akiknek legnagyobb része úrbéri szőlőt bérelt szerződéses alapon. Ezt egészíti ki további 151 külső bérlő. Egyes bérlők nagy területeket béreltek, mint például bizonyos Graecus Trandafir, akinek nem kevesebb, mint 89 és fél kapa szőlője volt, vagy egy másik zsellér, Bemard Teufel 20 kapával, Haiduc Teodor 17 és fél kapával stb.
