Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Ugocsa megye parasztsága az úrbérrendezéskor
fc==9 UGOCSA MEGYE PARASZTSÁGA AZ ÚRBÉRRENDEZÉSKOR fcs=? 31 A fél vagy ennél nagyobb telekkel rendelkező családok száma kevés, egyes mezővárosokban van több. Nyilvánvaló, hogy Ugocsa megye az ország déli megyéihez viszonyítva rendkívül szegény és elmaradott. A határt a kettős vagy hármas nyomáskényszer szerint művelik. Kettős nyomáskényszer szerint gazdálkodnak a következő falvakban: Akii, Batarcs, Bocskó, Csépe, Kiscsongova, Dabolc, Fancsika, Kisgérce, Gödényháza, Hetény, Karácsfalva, Alsó- és Felsőkaraszló, Komlós, Ölyves, Péterfalva, Rákász, Rákóc, Sárvár, Szárazpatak, Alsósá- rád, Nagytarna, Tiszakeresztúr, Tiszaújhely, Tivadar, Tűre, Veresmart. Háromfordulós határa van Bábonynak, Feketeardónak, Halminak, Királyházának, Salánknak, Tamásváraljának, Kökényesnek, Nagyszőlősnek, Szászfalunak, Tekeházának és Verécének. A szántást többnyire hat ökörrel végzik, négyökrös igát Kiscsongován, Karácsfalván, Alsó- és Felsőkaraszlón, Rákócon, Mátyfalván, Sárváron, Alsósárádon, Királyházán használnak. Sarjúkaszálást mindössze három faluban említenek: Bocskón, Fancsikán és Tiszaújhelyen. A faizás, nádiás, makkoltatás a földrajzi adottságoktól függött. Fát vagy nádat általában ingyen biztosított a földesúr, a makkoltatást azonban megfizettette. Bábonyban például sertésenként hat, Nagygércén és Turcon négy, Batarcson két garast szedtek sertésenként. Felsőalmáson egy évre három máriást hajtottak be. A bor- és pálinkaárulást, ahol erre alkalom adódott, Szent Mihály napjától Szent György-napig, egyes helyeken csak karácsonyig engedélyezték. Halmiban az uraságtól bérelték egész esztendőre. Jóllehet sok a panasz a kevés föld miatt, mégis számos pusztatelekről is nyilatkoznak, mégpedig Bábonyban 12, Batarcson 2, Nagycsongován 3, Egresen 13, Fancsikán 3, Farkasfalván 8, Feketeardón 4, Halmiban 14, Hetényben 1, Ilonokújfaluban 13, Karácsfalván 3, Felsőkaraszlón 8, Királyházán 8, Nagygércén 11, Nagyszőlősön 8, Ölyvesen 1, Sósújfaluban 2, Rákászon 6, Rákócon 23, Salánkon 25, Sárváron 10, Felsősárádon 2, Tiszakeresztúron 2, Tiszaújhelyen 2, Verécén 9, Szőlősvégardón 9 pusztatelekről. A jobbágyság egyéb panaszai között főleg a föld rossz minősége és a vadvizek okozta károk szerepelnek garmadával. A szolgáltatások terén teljes a kuszaság. Egyazon faluban is, ahol több földesúrnak vannak jobbágyai, a legkülönbözőbb módon adóznak. A legsúlyosabb teher kétséget kizáróan a robot, melyben semmi rendtartás nincsen. A jobbágyság tipikus válasza: „ahogy kérik”, hol heti három napon át, hol egész héten, Túrterebesen évi 12 napot, Bábonyban heti két napot, de ha kell, tovább is robotolnak. Batarcson egy hetet az uraságnak, másik hetet a maguk gazdaságában. A jövetelt, menetelt sehol sem számítják be. Teljesen zavaros a helyzet a dézsmáltatás terén is. Kilencedet számos faluban nem adnak, mint például Egresen, Fancsikán, Kis- és Nagygércén, Halmiban, Karácsfalván, Kökényesen, Péterfalván, Felsősárádon, Szárazpatakon, Sárváron, Nagytarnán, Tiszakeresztúron, Tiszaújhelyen, Tivadaron, Túrterebesen, Verbőcön, Verőcén és Veresmarton. Salánkon, Feketeardón, Bocskón, Királyházán, Szászfaluban, Tekeházán viszont minden termény kilenced alá esik, Bábonyban, Batarcson kilenced helyett robotolnak. Nagy- és Kiscsongován, Rákászon, Rákócon, Alsósárádon, Sósújfaluban, Tamásvárai-
