Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
290 Kovách Géza Historiográfiai írások elve, hogy a vizuális benyomás az egyik legfontosabb feltétele a történelmi folyamatok megértésének. Említett módszertani könyvében számos példát ajánl történelmi kirándulások szervezésére, tematikájuk módszertani kidolgozására. Az ifjúság történetszemléletének kialakításában hasonlóképpen nagyra értékelte a színház és film szerepét.93 Kitűnt mint tankönyvíró, számtalan földrajz- és történelemkönyvet írt és szerkesztett a különböző típusú középiskolák számára. Mint példamutató pedagógust tanítványai rendkívül szerették és tisztelték. Noha mintegy 12000-re becsülhető tanítványainak száma, valamennyi tanítványa tudatát, érzelmeit ismerte; az volt a véleménye, hogy a tanár munkáját elsősorban tanítványainak kell lemérniük. „Ha egy tanár fáradozásának egyáltalán van valami értéke - mondotta -, azt legelsőbb’ valóban az ifjúságnak kell észrevennie. Hiszen a tanítószékről feléje röppenő szavak a tanár lelkének parányai, amik agyának, szívének hézagait akarják betölteni, hogy azután minden eszével, egész szívével szolgáljon a köznek. Nem szóvirág ez. Harmincéves tanári pályámon kerek számban tizenegyezer órát tartottam s ha minden órában csak egy gondolatom tört is utat valamely fiatal szívébe, íme, pályámon legalább tizenegyezerszer cseréltem ki lelkemet tanítványaimmal. Ezt mindenki elmondhatja magáról, aki a törvényben megállapított harminc esztendőt tanításban töltötte el. Nem számítom, hányán és kik voltak tanítványaim. Több ezren voltak, s ha azokat is vehetem, akikhez csupán tankönyveim útján szóltam, százezernél jóval többen.”94 Halálának ötvenedik évfordulóján Márki előbb idézett szavai fejezik ki a leghívebben azt a szerepet, melyet tevékenységével művelődéstörténetünkben betöltött. Tisztelettel emlékezünk vissza tehát történetírásunk és történettanításunk e jeles alakjára, ki kitörölhetetlenül bevéste nevét a romániai magyar művelődéstörténetbe. Munkásságának felmérésekor a mai olvasónak nem tolmácsolhatunk szebb üzenetet Márki Sándortól, mint néhány válogatott oldalt oly terjedelmes irodalmi hagyatékából. Igaz ugyan, hogy sok írása ma már csupán dokumentáris értékű, a kutatás túlnőtt rajta, s hogy a mai történelemszemlélet szemszögéből nézve sok írása immáron elavult. Figyelmet érdemel, követésre serkent azonban tudatos hozzáállása az emberi társadalom és a történelem legfontosabb kérdéseihez. Ehhez a szemponthoz igazodtunk a szövegválogatás összeállításában is.95 Márki Sándor: Népek közeledése. Bukarest, Politikai Könyvkiadó, 1976.7-57. p. (Testamentum) 93 Márki Sándor: Történettanítás... 103-107. 94 Márki Sándor tanári jubileuma... 1906. október 24. 95 A szövegek kiválasztásánál elsősorban azokat a műveket vettük figyelembe, amelyek a főbb hazai parasztmozgalmakat tárgyalják, továbbá Márki Sándornak azokat az írásait, amelyek a XVI-XVIII. századi Erdély, Moldva és Havasalföld közös harcaira vonatkoznak. A szövegek közlésénél eltekintettünk a lapalji jegyzetek s más, az olvasmányosságot gátló, kritikai apparátus beiktatásától. Hasonlóképpen, Márki írásainak közlése nem tekinthető kritikai állásfoglalásnak, a hazai történetírás kordokumentumaiként kezeljük őket.
