Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Ugocsa megye parasztsága az úrbérrendezéskor
26 Ugocsa megye parasztsága az úrbérrendezéskor E gy megye, amelyik eltűnik a térképről. A trianoni béke értelmében 15 falu Romániához, a többi az akkori Csehszlovákiához, a mai Ukrajnához tartozó Kárpátaljához került. Kicsi megye volt, mindössze két járás. Települései aprók, egyetlen mezővárosa Nagyszőlős, a megyeszékhely. Kicsiny települései régiek. Középkori településrendjét Szabó István rajzolta meg.1 Kisnemesektől hemzsegő, szegény, elmaradott vidék volt. Egyik-másik falujában vegyes lakosság, máshol magyarok, ruszinok, románok voltak többségben. Ugocsa megye rendkívül széteső birtokviszonyai az úrbéri tabellák alapján szinte áttekinthetetlen képet mutatnak, hiszen az úrbérrendezéskor birtokviszonyai rendkívül kuszáltak. Sok nemesnek több faluban is voltak részbirtokai, legtöbb kisnemesnek azonban csak egyetlen helyen. A 218 birtokos nemes közül egy-egy birtokosnak 125 esetben vannak csak egyetlen faluban jobbágyai. Számos falu jobbágy telkein, zsellérjein több nemes osztozkodott. Velétkén például 28, Rákócon 24, Komjáton 23, Kökényesen 17, Nagyszőlősön 16, Sárváron 15. Egyik-másik nemesnek több esetben egytelkes jobbágya vagy zsellére volt. Jelentősebb birtokosok a Károlyiak, Perényiek, Rátonyiak, Telekiek, Újhelyiek. Nyilvánvaló, hogy ez a kuszaság a telekmegoszlás és a jobbágyszolgáltatások terén is a legzavarosabb helyzetet idézte elő. Ugocsában ebben kellett rendet teremtenie az általános úrbérrendezésnek. Az úrbéri összeírások kilencpontos kérdőíveit, továbbá az úrbéri tabellákat a Magyar Országos Levéltár őrzi.2 A települések birtokos nemeseiről és birtokmegoszlásukról készített kimutatás közlésétől terjedelmi korlátok miatt eltekintettünk. Mind a jobbágyok, mind a zsellérek részben szabadmenetelűek, részben örökösök. Pontos kimutatást nehéz készíteni, mert ezt nem minden esetben tüntetik fel. Mindenesetre az örökös jobbágyok száma meghaladja a szabadmenetelűekét. Csak örökös jobbágyok laknak Akliban, Batáron, Batarcson, Bocskón, Bökényben, Csarnatón, Csápén, Csedregen, Csornán, Egresen, Felsőkaraszlón, Királyházán, Verbőcön, Verécén, Veresmarton. Szabadmenetelü jobbágyok lakta falvak Farkasfalva, Kirva, Tiszaújlak. A többi vegyes. Hasonló a helyzet a zselléreknél is. 1 Szabó István: Ugocsa megye. Budapest, 1937. Egyéb, Ugocsa megyére vonatkozó fontosabb írások közül megemlíthetők: Szabó Károly: Ugocsa, Szatmár és Máramaros vármegye adólajstroma 1564. Történelmi Tár. 1878. 345-354.; Dobay Antal: Ugocsa megye főispánjai, 1210-1872. Századok. 1874. 723-726.; Uő: Ugocsa megye alispánjai, 1337-1780. Történelmi Tár. 1878. 696-698.; Веке Ödön: Földrajzi nevek Ugocsa megyében. Debreceni Szemle. 1941. 158-161. 2 Magyar Országos Levéltár. C 59. Úrbéri tabellák, Ugocsa megye.
