Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mezővárosi kézművesség elterjedése a XVIII. század első felében a Bánság és a Körösök vidékén
fc==? A MEZŐVÁROSI KÉZMŰVESSÉG ELTERJEDÉSE A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 249 Helység Lakosság száma Mesteremberek száma Gyorok 1470 27 Kisjenő 1561 14 Kisszentmiklós 14 Lippa 6200 362 Lovrin 2720 14 Lugos 4799 68 Mehála 3643 53 Margittá 3218 97 Máramarossziget 3884 159 Nagylak 9847 101 Nagybánya 4928 325 Nagykároly 11 055 157 Nagyszalonta 6210 16 Nagyszentmiklós 14 222 219 Nagyvárad 16 115 309 Óbessenyő 7740 54 Ószentanna 4168 107 Pankota 3011 55 Perjámos 3662 107 Pécska 13 491 82 Radna 1465 17 Simánd 5120 34 Szatmár 14 279 756 Szemlak 5251 14 Temesvár 11 942 823 Űjarad 4000 164 Varjas 3877 49 Váradolaszi 16 840 153 Váradvelence 1500 14 Világos 4989 46 Zábrány 2836 68 Nyilvánvaló, hogy ezek a számok nem lehetnek teljesen mérvadóak és távolról sem fedik a mesteremberek valóságos számát. Nem tartalmazzák az egyes uradalmak alkalmazta mesterembereket, sem pedig az időszakos iparűzőket. Semmiképpen sem fogadhatjuk el, hogy Nagyszalontán 16, Dettán 28, Kisjenőben 14 mester dolgozott volna, hiszen legtöbb helyen a céhstatisztika még az egy mesterséget űzők számában is többet mutat. Rendelkezünk azonban egyéb adatokkal is. Tudjuk például, hogy a lippai céhhez
