Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mezővárosi kézművesség elterjedése a XVIII. század első felében a Bánság és a Körösök vidékén
ts=? A MEZŐVÁROSI KÉZMŰVESSÉG ELTERJEDÉSE A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 247 A táblázat összegzése során megállapíthatjuk tehát, hogy a ma Romániához tartozó bánsági és Körös-menti megyékben a XIX. század első felében 59 helységben 338 céhről van tudomásunk. De ezeket a számokat nem tekinthetjük teljesnek, mivel számos helységre nézve nem rendelkezünk adatokkal. Hiányzik többek között Krassó-Szörény megye néhány városának (Resica, Boksánbánya, Oravica, Karánsebes stb.) adata. Nem ismerjük számos nagyközség, vásárhely helyzetét sem, mint például Érmihályfalva, Ké- mer, Nagyfalu, Nagymajtény, Halmi, Avasújváros, Felsővisó stb., ahol bizonyos adatok nagyobb számú mesteremberről tesznek említést. Elegendő csak a Cziráky-féle 1820-as partiumi összeírásra hivatkoznunk (Kraszna és Közép-Szolnok vármegye), ahol számos vásártartási joggal rendelkező községben számos mesteremberről van tudomásunk. így például Szilágyzoványban 20 mesterembert (köztük 12 kádárt), Perecsenben 31 mesterembert (köztük 11 ácsot és 11 kádárt), Hadadon 15 mesterembert találunk az összeírásban.15 Mint tanulmányunk elején említettük, a mezőgazdasági fejlődéssel párhuzamosan gyarapodó mezővárosokban a kézművesség megtelepedése általános kelet-európai jelenség. Ennek szemléltetésére elegendő egy 1831-es havasalföldi összeírásra hivatkoznunk, ahol a különböző mezővárosokban megtelepedett mesteremberek száma mesterségenként a következőképpen alakult: Mesterségek Az összes mesteremberek száma Ebből mezővárosban szűcsök 1311 195 szabók 1062 79 csizmadiák 1164 199 tímárok 460 93 pékek 457 72 takácsok 296 57 szíjgyártók 86 8 mészárosok 206 25 kádárok 608 23 kőművesek 274 10 szappanfőzők 53 12 Összes mesteremberek 14 747 1461 A kézműves termékek forgalmazásának legfőbb helye az időszakos vásár. Egyik-másik vásárhely messze vidékeken, országhatárokon túl is nagy hírnévre tett szert, ahová nemcsak a környező vidék parasztsága, hanem idegen országból való kereskedők, kalmárok tömege érkezett. Mint hajdanában Champagne, Lombardia, Flandria vagy a Rajna-mente híres vásárai, ezek is napokig tartottak, utcaszerű sátrak sora jelezte 15 Trócsányi i. m. 267-268.; Diculescu, V.: Bresle, negu$tori §i me§eriasi in 'fara Románeasca, 1830-1848. Bucu- re$ti, 1973. 100-107.
