Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mezővárosi kézművesség elterjedése a XVIII. század első felében a Bánság és a Körösök vidékén
230 A mezővárosi kézművesség elterjedése a XVIII. század első felében a Bánság és a Körösök vidékén A z utóbbi években1 számos tanulmány foglalkozott a kézművesség fejlődésével a korai kapitalizmus kibontakozásának időszakában. E fejlődés egyik jellegzetes kelet-európai jelensége a mezővárosi kézművesség gyors fejlődése, mely szorosan kapcsolódik a mezővárosi árutermelés kibontakozásához. A számos magyarországi és romániai tanulmány és monográfia közül2 első helyen kell megemlékeznünk Eperjessy Géza nagyszabású munkájáról,3 mely összességében igyekszik általános képet festeni a problémáról a Dunántúl és az Alföld területén. A romániai céhtörténeti kutatások a bomló feudalizmus korában - természetesen a helyi adottságok figyelembevételével - hasonló jelenségeket véltek felfedezni, mint amelyeket Eperjessy az általa tanulmányozott területen megállapított.4 Jelen tanulmányunk - melynek kivonatos összegezését a kolozsvári Korunk hasábjain már közöltük - a Bánság és a Körösök vidékének ma Romániához tartozó megyéit öleli fel. Feltételezésünk szerint a XVIII. században és a XIX. század első felében a kézművesség fejlődése az említett területen mindenekelőtt a gyorsan kibontakozó mezőgazda- sági árutermelés függvénye. A XVIII. század második felében és a XIX. század elején a mezőgazdasági termelés egész Kelet-Európábán nagy jelentőségű változáson ment keresztül. Feltételezésünk szerint ez a minőségi ugrás számos tényezőnek tulajdonítható: új típusú mélyenszántó eke általánossá válása, a szállítóeszközök tökéletesítése, a talajmegművelés és -javítás gyors fejlődése, jobb minőségű vetőmagvak használata, a szilaj állattartásról való áttérés az istállózó, termesztett takarmányon alapuló állattartásra, a hármas nyomáskényszer általánossá válása, a rendszeres trágyázás és talajjavítás, a pangó vizek levezetése, csa1 A tanulmány alapjául szolgáló előadás 1982-ben Veszprémben hangzott el, a nyomtatott szöveg 1984-ben jelent meg. (Szerk.) 2 Az utóbbi évek romániai céhirodalmából megemlíthetjük a következőket: Pavlescu, E.: MeftefUg fi negof la románii din sudul Transilvaniei (sec. XVII-XIX). Bucure§ti, 1970.; Göllner, C.: Siebenbürgische Städte im Mittelalter. Bucure^ti, 1971.; Imreh I.: Erdélyi hétköznapok, 1750-1850. Bukarest, 1979.; Kovách G.-Binder P.: A céhes élet Erdélyben. Bukarest, 1981.; Bunta, M.: Contribujii la istoricul desträmärii breslerol din Cluj. Acta Musei Napocensis. 1964.; Cserey, Z.: Istoria breslei cojocarilor in Tirgu Secuiesc la sfirsitul secolului al XVIII-lea §i la ínceputul secolului al XIX-lea. Aluta. 1974-1975/5-6.; Fodor, L.: Despre problema descom- punerii breslelor din Oderhei in prima jumátate a secolului al XIX-lea. Studii. 1956/1.; Jiga, T. C.: Contri- bujii privind tesatorii din fara Birsei. Studii fi articole de istorie. 1961/3.; Kovách G.: A zilahi céhek története. Bukarest, 1958.; Uő: Ráspindirea meftefugurilor in comunele comitatului Arad in secolele XVII.-XIX. Arad, 1974.; Lungu, I.-Radu, V.-Bassa, B.-Marcu, D.-Valea, M.: Meftefuguri fi meftefugari din sudul Transilvaniei. Bucure^ti, 1970. stb. 3 Eperjessy G.: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon, 1686-1848. Budapest, 1967. 4 A korai kapitalizmus hazai fejlődésének kérdéséhez. Korunk. 1976/11. 951-959.
