Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
fc==? A MESTERSÉGEK ÉS CÉHEK ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN 225 nak korlátozásával. Az 1847-es terv is csak azokban a helységekben kívánja biztosítani a céhen kívüli szabad iparűzést, ahol nincsen céh. A forradalmi magyar kormánynak 1848. június 9-én kibocsátott céhrendelete sem szünteti meg a céhrendszert, csupán tá- gabb lehetőséget biztosít a szabad iparfejlődésnek. Ebből a szempontból figyelmet érdemelnek a reformtervezet 74-83. pontjai, melyek szabad utat nyitnak a céhen kívüli vidéki mestereknek, illetve engedélyezik bárki számára a céhekbe való belépést. Hasonlóképpen megtiltják a remekelés körüli visszaéléseket.81 Az 1848-1849-es forradalom leverése után a céhkényszer, változott formájában, fennmarad egészen 1873-ig, amikor is királyi rendelet szünteti meg a céheket mind Erdélyben, mind Magyarországon, s ezáltal eltávolítja az utolsó sorompót is a szabad ipar- fejlődés útjából.82 Sajnos az adatok s mindenekelőtt a céhjegyzőkönyvek hiánya miatt nem vállalkozhatunk az Arad megyei kézművesség fejlődésének ismertetésére az 1848-1873 közötti évekre vonatkozóan. Bővebben statisztikai adatokkal csak a dualizmus korából rendelkezünk, melyeknek egyeztetéséből következtethetünk a falusi lakosság további rétegződésére és a kézművesség elterjedésére. Ennek megértése végett nézzük meg előbb néhány Arad megyei község lakosságának gyarapodását a XIX. század folyamán:83 Község Lakosság száma XIX. század eleje 1850 1890 Románpécska 5062 6670 9000 Magyarpécska 6552 7084 8284 Szentanna 4882 4168 5830 Szemlak 3740 5251 6058 Világos 6104 4987 6694 Pankota 4028 3011 5299 Kisjenő 2861 3333 4421 Borosjenő 1651 1625 6024 Buttyin 2637 2954 3254 Borossebes 1020 931 7252 Csermő 1476 1174 3609 Kurtics 3381 2514 7642 Ternova 1724 2018 2887 Székudvar 2897 4017 5207 Otlaka 2768 2415 4260 Simánd 2123 5119 5020 Sikló 2425 ? 3527 81 1848. június 9-iki leirat. Városi Könyvtár, Arad. 82 Lásd Kovách: A zilahi céhek története. 109-110. 83 Fábián i. m.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.; A magyar szent korona országainak 1901-1910. évi népmozgalma községenként. Budapest, 1913. 332-342.
