Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
fc=? A MESTERSÉGEK ÉS CÉHEK ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fc==? 217 fazekasok (figulus) pékek (pistor) üvegesek (vitrarius) szíjgyártók (lorarius) szűcsök (pellio) tímárok (cerdo hungaricus et germanicus) kovácsok (faber ferarius) puskamívesek (sclopetarius) szabók (sartor) cipészek (sutor) molnárok (molitor) takácsok (textor) ácsok (asciarius) lakatosok (faber serarius) asztalosok (arcularius) posztónyírók (pannifex) kötélverők (restiarius) 1816-ban, illetve 1818-ban alakulnak meg a pécskai céhek, melyek román és magyar mestereket szerveztek be. 1816-ban a kovácsok és kerékgyártók nyerik el céhlevelüket, majd ezt követi 1818-ban a takácsok s a szabók, subások és szűcsök közös céhe.57 1839-ben a pécskai mesterek közös céhbe tömörülnek, s ez a következő kézműveseket öleli fel: kádárok (vietor) üvegesek (vitrarius) asztalosok (arcularius) ácsok (asciarius) tímárok (cerdo) kőművesek (murarius) lakatosok (faber serarius) pékek (pistor) kötélverők (restiarius) A kisjenői uradalmi mezőváros (oppidum dominalis) a főhercegi birtokok központjaként szintén sok mesterembernek nyújtott munkalehetőséget. Közös céhük 1819- ben alakult, s főleg az uradalom számára dolgozott. Ezek közé sorolhatók: lakatosok (faber serarius) ácsok (faber lignarius) asztalosok (arcularius) üvegesek (vitrarius) kovácsok (faber ferarius) kőművesek (murarius) festők (colorator) kádárok (vietor) Hozzájuk adandók a paraszti lakosság szükségleteit ellátók: szabók (sartor hungaricus et germanicus) kötélverők (funnifex) szűcsök (pellio) szíjgyártók (lorarius) süvegesek (pileator) fazekasok (figulus) fehértímárok (alutarius) fésűsök (pextenarius)58 1843-ban külön céhet alakítanak a molnárok is, kik elsősorban a főherceg ásatta Fehér-Körös mentén sorra alakuló vízimalmoknál dolgoztak.59 Ugyancsak 1819-ben jönnek létre a lippai céhek. Ezek közül a legközismertebb a fazekasok céhe volt, mely árucikkeivel az egész Maros völgyét ellátta.60 1820-ban kiadott német nyelvű céhlevelüket román nyelvre is lefordították. Tudomásunk szerint pillanatnyilag ez az egyetlen XIX. század eleji román nyelvű céhlevél, s mint ilyen a román kézműipari szaknyelv kialakulása szempontjából is megérdemli a figyelmet. Hasonlókép57 Állami Levéltár, Arad. Céhiratok. 58 Uo. 59 Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon, 1790-1848. Budapest, 1948. Lásd: a kisjenői uradalom leírása. 60 Szádeczky i. m. 277.
