Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
fc==? A MESTERSÉGEK ÉS CÉHEK ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs=? 213 szíjgyártók (lorarius) fazekasok (figulus) vékonyszabók (sartor hungaricus) szűrszabók (gausapearius) szűcsök (pellio) gombkötők (nodularius) süvegesek (pileator) vászonszövők (textor) német szabók (sartor germanicus) görögkeleti szabók (sartor neunitus) kádárok (doliarius, vietor) ácsok (asciarius, faber lignarius) molnárok (molitor) suszterek (sutor germanicus) görögkeleti cipészek (sutor neunitus) fehér tímárok (cerdo hungaricus) kordovántímárok (cerdo hungaricus) kötélverők (funnifex) kalmárok (mercator) paplanosok (tegetrarius, culcitrarius) kolbászsütők (penesticus) fegyverkovácsok (sclopetarius), zenészek (instrumentorum confectionarius fla- vifusor), ráspolymetszők (auricalcharius, Gelbgiesser), késesek (cultrarius), boglárosok, reszelővágók (faber linearum incisor), bádogosok (laminarius), kolompárok és ónöntők (stannarius) vegyes céhe üvegesek bábosok, nyergesek és gyertyaöntők vegyes céhe mészárosok, hentesek (lannio) kéményseprők (spacicaminarius) céhe. Ez utóbbinak a központja Budán volt. Az aradi céhek 1872-ig állottak fenn, amikor a céhek megszűnése után egy részük ipartársulattá alakult át. Nem térhetünk ki a széles skálájú aradi mesterségek céhéletének ismertetésére, mely a fennálló központosított szabályzatok értelmében, egyes helyi szokásoktól eltekintve, megegyezett a XVIII. század és a XIX. század első felének bomló céhrendszerére vonatkozó általános jellemvonásokkal. Sokkal több helyi jellegzetességet árulnak el a falusi mesterségek. A különböző mesterségeknek vidéki elterjedése és a mezővárosi céhek megalakulása fontos láncszemét képezi annak a nagyméretű átalakulásnak, mely általában a XIX. század első felében az alföldi agrárnépességet jellemzi. Hangsúlyozzuk, XIX. század eleji, jellegzetesen 1848 előtti jelenségről van szó, hiszen 1780-ig sem a Bánátban, sem Arad megyében, Temesvárt és Aradot kivéve, sehol sem alakulnak céhek.49 49 Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon. Századok. 1963/5. 970.
