Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Arad-Hegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig
198 Kovách Géza <==? Agrártörténeti tanulmányok Község Kapa Hold Hektár Ópálos 697 % 43,6 26,3 Pankota 1203 75,1 43,5 Rád na 448 Vi 28 17,5 Selénd 187 11,7 5,8 Solymos 60 3,7 2,1 Világos 2595 159,3 92,5 Összesen 11 854 V* 737,3 430,5 Az eltérő adatok az összeírás kritériumai miatt szembetűnőek. Nem tudjuk kimutatni, hogy ekkor mennyien éltek a megváltás lehetőségeivel, azt sem, hogy az uradalmak milyen mértékben tértek át a kontraktuális szőlőföldek rendszerére. Kétségtelen azonban, hogy már a XVIII. század közepétől kezdve rendszeresen telepítettek uradalmi szőlőket is. Adataink vannak, hogy Grassalkovich Antal 1744 táján Máriaradnán és Gyorokon már nagyobb mennyiségben készített vörös aszút. Grassalkovich borkereskedéssel is foglalkozott és 1745-től kezdve Ménesről Csehországba és Fiúméba is szállított borokat. 1785 után a megye is szorgalmazta a szőlőművelést s 1788 után a kamara Ménesen egyre több szőlőt telepített.27 Pankotán a kamarai uradalom 1801-ben telepített az úgynevezett Szodomlápon, majd 1806-ban két pincét is építtetett, mindegyiket 20 000 akóra. Apatelken Atzél István földbirtokos 1808-ban alakíttatta át az egykori Rákóczi-pincét.28 A jól szervezett uradalmi promontóriumok azonban csak a XIX. század húszas éveitől kezdve alakultak ki, miután a kamara sorra eladta uradalmait.29 Ezen a téren a legfőbb úttörő a pankotai uradalom lett. Ezt az uradalmat báró Dietrich József vette meg a kamarától 1820 és 1824 között. 1822-ben jutott Pankota, Szőlős, Csigerell, Magyarád, Muszka, Almásegres, Aranyág és Almás birtokába. Dietrich báró korszerű árutermelésre rendezkedett be. Az uradalom szervezeti útmutatását maga a főtiszttartó, Brezecskói György készítette el. A német nyelven írt, több mint 600 oldalas kézirat mintegy 190 paragrafusban intézkedik a gazdálkodásról, s mint ilyen pontos betekintésre ad lehetőséget az uradalom szervezetébe és működésébe. Ennek keretében a szőlészet jelentős jövedelmet biztosított. Az uradalom egyik nagy szőlőskertje Magyarádon volt és 25 lÁ holdat tett ki. Emellett csakhamar Pankotán is nagy szőlőskertet telepített.30 A már említett Atzél István 1803-ban vette meg a sikulai, apatelki, gyarmatai és borosjenei birtokokat. Az Atzél család uradalmi szőlészetét Apatelken alakította ki, de Borosjenőn is telepített szőlőt. 27 Márki i. m. II. 843-846. 28 Uo. 29 Nagy Irén: A magyar kamarai birtokok értékesítése a napóleoni háborúk idején. A bécsi Collegium Hungari- cum füzetei. 1930.; Kovách Géza: Ahol Dózsa és Horea hadai jártak. Bukarest, 1976. 91-101. 30 Kamarai Levéltár, Bécs. Fons 13. ex. Nov. 1819. 94.; ex. Nov. 1820. 260.; ex Febr. 1819. 134.; ex Mart. 1819. 222.
