Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - Arad-Hegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig

ArAD-HeGYALJA SZŐLÉSZETÉRŐL fc==?

195

A rendelkezésünkre álló urbáriumok alapján ismerjük néhány község szőlőművelőinek megoszlását is. Ezek közül a legpontosabb képet Aradkövi úrbéres szőlőiről kapjuk. Eszerint az aradkövi szőlők művelői a következőképpen oszlanak meg:

Község

Gazdák száma

Szőlők területe (kapa)

Aradköviek

174

1376 Vi

Gyorokiak

139

640 Vi

Szabadhelyiek

25

91

Battonyaiak

1

2

Siklóiak

1

30

Mikelakaiak

2

3

Máriaradnaiak

1

2

Temesváriak

2

50

Ószentannaiak

4

12

Lovásziak

4

11

Csicsériek

1

4

Lippaiak

1

6

Nadabiak

1

1

Sikulaiak

1

2

Erdőhegyiek

1

12

A szőlőművelők birtokmegoszlása a birtoknagyság szerint:

Község

1-2

3-4

5-6

7-10

11-20

20-on

felül

kapa szőlőt művelők

Kuviniak

31

34

21

12

16

6

Gyorokiak

48

55

22

11

5

2

Szabadhelyiek

12

7

51Egyes bérlők jelentős kiterjedésű szőlővel rendelkeztek. így például a kuviniak közül: Szerb Szveja 16, Sula István 30, Fejér Miklós 20, Lung Ferenc 30, Tököli János 30, Szikra Mihály 20, Simon Nán 24, Seiler Bonifác 18, Timár József 16, Kolopás Mihály 17, siklói Koszta György 30, Avram Sida Temesvárról 30 kapa kiterjedésű szőlővel.

Ugyancsak a XVIII. század végén jelentkeznek görög, örmény és macedón bérlők. A kuvini szőlőhegyen például bizonyos Dima Grecu 30, Georg Grecu 40 kapa, Jankó Grecu 21 kapa úrbéri szőlőt bérelt.19

Hasonló volt a helyzet Ménesen és Gyorokon is, ahol szintén tucatjával találunk

19 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia, Kuvin.