Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc=s=j A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fc==? 181 A benyújtott számtalan panaszlevélből azonban kitűnik, hogy a parasztság ellenállása is éppen a robotoltatással szemben a legnagyobb. Sok esetben csak a legdurvább eszközökkel tudják behajtani. A legnagyobb dologidőben, sokszor aratás vagy szántás közben, megjelentek a földesúr hajdúi s elhajtották a falu apraját-nagyját úrdolgára, sokszor napokig, úgyhogy a jobbágy gabonája aratatlan, szénája kaszálatlan maradt. „Robotozás alatt egy napról a másikra sínlődünk - olvashatjuk az egyik panaszlevélből -, elannyira, hogy se hosszát, se végét nem érhetjük, mely nagy teher alatt már négy ökröket is odavesztettünk, minthogy minden tekintet nélkül, tartozunk robotális napokkal vagy sem, botoztatással is hajtatunk.”176 Gro§i község jobbágyai 1823-ban ugyancsak azért panaszkodnak, hogy a földesúr úgyszólván minden héten munkára hajtja őket, olyannyira, hogy alig marad hetente egy-két napjuk a maguk dolgára.177 A kurticsi jobbágyok is panaszkodnak a terhes robo- toltatás, valamint a kényszerű fahordás és hajtóvadászat miatt.178 Általában elszaporodnak a robot elszámolása körüli visszaélések. A tiszttartók sok esetben nem adnak cédulát az elvégzett munkanapért, az utólagos elszámolások során is mindig a jobbágyot károsítják. Emiatt panaszkodnak az igne§ti-i jobbágyok. Hasonló panaszt emelnek a borosjenői és diécsi jobbágyok is.179 A szelezsáni jobbágyoktól minden elmaradt robotnapért másfél napot követeltek, míg a tilosban fogott jószágokért a bírságot robotban hajtották be.180 A hibás elszámolás miatt a sikulai jobbágyok is panaszt emeltek.181 A borossebesiek panaszlevelükben elmondják, hogy robotjukat nem fejenként, hanem együttesen számolják el, s így mindig többet követelnek a törvényesnél.182 Kertes, Igne§ti, Miniad, Nadalbe^ti és Susani lakosai is amiatt panaszkodnak, hogy a késve végzett robotnapokat csak felében tudják be.183 Sok panaszlevél az igás és gyalog robot téves elszámolását rója fel. Elterjedt szokás volt, hogy a kétökrös igát csak egy gyalog napszámnak minősítették. Emiatt panaszkodnak Donceni és Preze§ti jobbágyai, a diécsiek, a repszegiek és a baltelei jobbágyok.184 Iltyó, Tok és Szelistye jobbágyainak hasonló természetű panasza miatt az úriszék is felülvizsgálatot tart, és elrendeli, hogy a gyalog napok számát az igába fogott jószágok számával kell azonosítani.185 Ugyancsak az iltyói jobbágyok panaszolják, hogy a női és gyermekrobotot csak fél napnak számítják. A borossebesiek is felróják, hogy az igás robotot sokszor csak gyalog robotként számolják el. A túlzott robotoltatás másik csoportja az úrbéri összeírások zavaros megállapításaiból vagy éppen az összeírás hiányából fakadt. A Dietrich-uradalom területén például az 1811-es összeírások eltűnése után a robotot a legönkényesebben hajtották be. Hasonló 176 Uo. 501/1823. 177 Uo. 1034/1823. 178 Uo. 172/1822. 179 Aradi Múzeum Levéltára, 1814-es iratok, valamint Borosjenő kérése az úriszékhez. 180 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1064/1820. 181 Uo. 1818/1823. 182 Aradi Múzeum Levéltára, 1814-es iratok. 183 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1002/1823. 184 Uo. 1001/1823, 1821/1823, 14/1831. 185 Aradi Múzeum Levéltára, 1843-as iratok.
