Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
172 Kovách Géza é=s=? Agrártörténeti tanulmányok porciókat.152 1822-re azonban a katonai contributiót már csak 254 635 hold után számították. Valószínűleg az eltelt húsz év alatt a 25 444 hold különbözet eltűnt a jobbágyok használatából, illetve majorsági földdé alakult. Természetesen 1848-ig újabb lényeges változások következtek be a jobbágy- és majorsági földek arányában. A Fehér-Körös és Maros völgyében az erdők teljes allodi- zálása miatt az úrbéri földek kis terjedelműek maradtak, számottevő módon csökkentek a közlegelők is, elsősorban az áradások és vízmosások következtében. A pontos tájékozódást megnehezíti a korabeli statisztikai adatok szétszórtsága és a sokszor egymásnak ellentmondó adatok is. Fényes Elek szerint például a megyében 1847-ben 275 586 hold jobbágyföld után fizettek adót, a jobbágytelkek száma pedig 4105 volt. A katonai összeírások ugyanakkor eltérő adatokat nyújtanak. Feltételezhető, hogy Fényes a teréziánus úrbérrendezés adatait vette alapul.153 A majorsági és jobbágyföldek arányát éppen e tényezők miatt nehéz teljes pontossággal meghatározni. Hozzávetőleges képet nyerhetünk az egyes községek helyzetéről Fábián Gábor 1835-ös kézirata és Fényes Elek 1851-ben kiadott munkája nyomán.154 Ennek alapján vizsgáljuk meg 24 alföldi és 16 erdővidéki község helyzetét. ALFÖLD ÁLLODIÁUS FÖLD (hold) I I ÚRBÉRI FÖLD (hold) GYULAVARSÄND 152 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1066/1820. 153 Fényes Elek: Magyarország leírása. I. Pest, 1844. 423-424. 154 Fábián i. m.; Fényes Elek: Magyarországgeographiai szótára. 1-4. Pest, 1851.
