Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
158 Kovách Géza fc=? Agrártörténeti tanulmányok A megyei végzés a jobbágyok kérésének előzetes felülvizsgálása után semminémű orvoslást nem hozott, minek következtében a szemlakiak a helytartótanácshoz fordultak kérésükkel. 1846-ban már a nádor elé került ügyük, míg végül is a helytartótanácsi leirat helybenhagyta a legelőelkülönítésben korábban hozott megyei határozatot.108 A per azonban még 1848-ban is folyt mintegy 1200 hold jogtalanul elvett legelő miatt. Ugyancsak úrbéri pert indítottak a szemlakiak földesuruk ellen egyik nagy gyümölcsösük miatt is, melyet a földesúri majorság területébe mértek, anélkül, hogy a jobbágyokat a gyümölcsfákért kártalanították volna.109 Hadik szemlaki majorosítása 1848 előtt az utolsó láncszemét képezi annak a nagyszabású átszervezésnek, mely 1820 és 1848 között az Arad megyei uradalmi gazdálkodást illeti, s egyben pontos képet nyújt a szabadelvű nemesség birtok- és jobbágypolitikájáról. A polgári átalakulásnak maga Hadik gróf is híve volt, s hirdette az örökváltság szükségességét. Már 1841-ben megegyezett és szerződésre lépett 15 módosabb jobbágyával, kik telkenként 800 forint örökváltságra kötelezték magukat, melyet hétévi részletben 6%-os kamat mellett kívántak törleszteni. Hadik gróf arra is elkötelezte magát, hogy ha legalább 115 telek után elfogadják a megváltás feltételeit (az összes telkek fele), úgy az említett telkeket saját költségén tagosítja. Egyben feles bérletet is ígért a jobbágyoknak a majorsági földekből. A szerződés kikötötte, hogy a megváltás teljes letörlesztéséig a telkek csak földesúri engedelemmel adhatók el.110 Hadik gróf már tisztán látta a robotol- tató gazdálkodás tarthatatlanságát, ugyanakkor azonban saját osztályérdekének megfelelően a kapitalista jellegű gazdálkodás megszervezésében nem jutott túl az örökváltság gondolatán, s a szabadelvű nemesség politikai szerepének megőrzését mindenképpen szükségszerűnek gondolta. Kisebb uradalmak kialakulása Nyomon kísértük az 1848 előtt kialakult Arad megyei nagy, sok ezer holdas uradalmak szervezését, problémáit. A XIX. század elején azonban a megyében még számos kisebb uradalom alakult ki, éppen a már említett polgári elemek tulajdonában, akik a napóleoni háborúk során szerzett pénzükkel sorra vették meg a kamarától az egyes falvakat. Ezeknek a dinamikus elemeknek a vásárlás után arra is volt pénzük, hogy a nemesi cím megszerzése mellett komoly befektetésekkel új birtokukat átszervezzék, és jövedelmező állattartást vagy erdőgazdálkodást honosítsanak meg. A majorsági gazdálkodás térhódítása a kisebb uradalmakon szintén erősen sértette a jobbágyság érdekeit. A határrendezéseket mindenütt végrehajtották, s a polgárosodó újnemesség nemigen válogatott eszközeiben, ha a termőterületek növeléséről volt szó. Ennek természetes következményeként a kisebb majorságok megszervezését is minden esetben nyomon követte a jobbágypanaszok áradata. 108 Uo. 1844-es iratok. 109 Uo. 110 Uo. 1841-es iratok.
