Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
142 Kovách Géza &=? Agrártörténeti tanulmányok Malomcsatorna mentén húzódó jobbágyföldeket kisajátították és birtokosaikat máshol kárpótolták. A Nadab és Sikló között húzott Malomcsatorna mentén két nagyobb malmot építettek, egyet 80 000 s egy másikat 40 000 forint költséggel. A hatalmas kisjenői uradalom területén a főherceg korszerű mezőgazdálkodást vezetett be. Mindenekelőtt merinói juh-, sertés- és szarvasmarhatenyészetet honosítottak meg. A tenyészállatokat Nagykamarásról s a Károlyi grófok derekegyházi csordájából hozták. A merinói juhtenyészethez a fajállatokat Alcsútról hozatták. A sertéshizlalást 1833-ban kezdték meg, melynek érdekében Milos szerb herceg birtokáról mangalica tenyészállatokat vásároltak. Az állatok téli takarmányozása végett már 1826-tól kezdve rendszeresen termesztettek lucernát, lóherét, bükkönyt és kölest. Hasonlóképpen nagy tételben termesztettek tengerit, árpát és kétszerest. A mezőgazdasági munkálatokhoz korszerű munkaeszközöket és gépeket szereztek be: Zugmayer típusú ekét, vasboronákat s 1841-től kezdve Seidl típusú cséplőgépeket is.68 A nagytételű jobbágyrobot mellett az állattenyésztésben az uradalom fizetett munkaerőt is használt, elsősorban pásztorokat, juhászokat, kanászokat. Ezt egészíti ki az uradalom fizetett ellenőrző személyzete. Az élő állatot helyben értékesítették a legkülönbözőbb városokból jövő kereskedőknek, a gyapjút Pestre szállították. A kisjenői uradalomból az 1848-as jobbágyfelszabadítás után is 35 000 kataszteri hold maradt a főherceg tulajdonában. A megye legmodernebb uradalma lett, s több száz alkalmazottat tartott.69 A pankotai uradalom Modern uradalmat létesített Dietrich József báró is, kinek Stájerországban is voltak birtokai. Dietrich báró legelőször Barakonyt vette meg 1820-ban. 1822-ben jutott Pankota, Szőlős, Csigerell, Magyarád, Muszka, Ágris, Aranyág és Almás birtokába, 1824-ben pedig megvásárolta Apátit, Buttyint és Kiszindiát. E birtokokért a báró több mint egymillió forintot fizetett ki.70 Ez az összeg nyilvánvalóan sokat mond, s igazolja az Arad megyei gyors kapitalista fejlődést, hiszen erdélyi viszonylatban az összes főurak együtt sem tudtak volna ekkora készpénzt kifizetni. A Dietrich-uradalom összterülete mintegy 70000 kataszteri holdat tett ki (1600 □), melyből egyedül Pankota határa 11 343 holdat foglalt magában. Az átvételi jegyzőkönyv értelmében Pankotán és környékén a következő úrbéri állomány volt található:71 68 Mérei i. ra. 67-68. 69 Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város... 114-117. 70 Hofkammer Archiv, Bécs. Fons 13. ex Nov. 1819. 94; ex Nov. 1820. 260; ex Febr. 1819. 134; ex Marc. 1819. 222. 71 Aradi Múzeum Levéltára, 3803.
