Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fcs=? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN 139 tegyarmatot, Somost és Bánkútpusztát. Nagyszintyéért 62 168 forintot fizetett a főherceg.53 1825-ben megvásárolta Tőzmiskét és Köröscsentét is. Ez utóbbiért 54 525 forintot fizetett a kamarának.54 Végezetül 1827-ben Kiskakucspuszta megvásárlásával fejezte be a főherceg a hatalmas kisjenői uradalom kialakítását,55 melynek területe meghaladta a 140 000 holdat. Mind a 12 község elég népes volt, de kezdetben a bevételek legnagyobb részét a jobbágyszolgáltatások alkották. így történetesen Kisjenőn 65 %, Nadabon 58 V4, Erdőhegyen 51 4/8, Köröscsentén 66 4/8, Ágyán 28 6/8, Tőzmiskén 31 %, Zerinden 52 %, Feketegyarmaton 29 Vs, Otlakán 163 4/g, Siklón 97 2/8, Nagyszintyén 66 6/8, Somoson 18 2/8 jobbágytelket tartottak nyilván. Az összesen 733 telken több mint 2000 jobbágycsalád gazdálkodott, melyek közül Nagyszintyén 170 jobbágy és 44 zsellér, míg Köröscsentén 241 jobbágy és 18 zsellér.56 A jobbágyok valamennyi községben a teréziánus urbárium szerint adóztak. A telkeket 1100 D-es holdakban mérték ki. Kisebb, robottal megművelt allódiumok voltak Kisjenőn, Nagyzerinden, Köröscsentén és Nagyszintyén. Ágyán 1798-ban kezdtek egy kisebb allódium szervezéséhez, ahol 1816-ban mintegy évi 6000 robotnap felhasználásával töltések építését is megkezdték a Tőz mocsarainak lecsapolá- sára.57 A legelőket teljes egészében a jobbágyközösségek használták. Kisjenőn a közlegelő 2483 % hold területet tett ki, amelyen a jobbágyok 171 lovat, 148 ökröt, 113 tehenet, 270 juhot és 102 disznót tartottak. Ehhez adandó a mintegy 30 zsellércsalád 16 ökre, 23 tehene, 40 juha és négy disznaja. A nadabi közlegelő 2458 2/8 holdat ölelt fel, melyen 160 jobbágycsalád 133 lovat, 230 ökröt, 181 tehenet, 650 juhot és 280 sertést tartott. A zsellérek állatállománya ebben a községben három ló, 12 ökör, hét tehén, 17 birka és hat disznó. A nadabi legelőt a Körös vize gyakran elöntötte. Erdőhegyen a közlegelő 1481 % holdat tett ki, melyen 146 jobbágycsalád 197 lovat, 198 ökröt, 113 tehenet, 159 juhot, 290 disznót, míg a zsellérek 34 lovat, 29 ökröt, 19 tehenet és 15 juhot tartottak. Köröscsentén, Otlakán és Siklón a jobbágyság állatállománya valamivel több volt. így történetesen Köröscsentén a 4304 Vs holdas közlegelőn a parasztság 298 lovat, 284 ökröt, 250 tehenet, 1065 juhot és 185 disznót tartott. A zsellérek állatállománya itt tíz ökör, 24 ló, 18 tehén és 35 birka. A 4319 Vs holdas otlakai közlegelőn 766 lovat, 131 ökröt, 376 tehenet, 1909 juhot és 251 disznót legeltettek. A siklói közlegelő terjedelme 4334 4/8 hold volt, amelyen a parasztság 733 lovat, 662 ökröt, 411 tehenet, 4252 juhot és 1332 sertést tartott, melyhez hozzáadandó 131 zsellércsalád 119 lova, 16 ökre, 33 tehene, 250 juha és 53 disznója.58 A mondottak egyben már a paraszti társadalom lényeges rétegződését is elárulják. A jobbágyszolgáltatások értékét csak részben ismerjük. A tizedet és kilencedet egyaránt a földesúr szedte, s azt általában ötödben követelte. Mérei Gyula adatai szerint a kisjenői jobbágyok évi gabonatermése 1972 pozsonyi mérő búza, 69 pozsonyi mérő árpa, 309 pozsonyi mérő zab és 2618 mérő csöves tengeri. Ugyancsak Mérei a főhercegi uradalom úrbéri jövedelmét évi 11 000-12 000 pozsonyi mérő búzára, 2000-4000 mérő 53 Uo. exMarc. 1819.120. 54 Uo. ex Okt. 1820. 185. 55 Márki i. m. 680. 56 Hofkammer Archiv, Bécs. Fons 13. ex Marc. 1819. 120. 57 Magyar Országos Levéltár, Budapest. E/87. Oeconomica, Fons 16. 900-902. és 6/1815. 58 Mérei i. m. 64.
