Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
134 Kovách Géza fc=? Agrártörténeti tanulmányok vényekben fizette, s ezeket később a vételárak kifizetésénél is elfogadta. A kincstár határozata értelmében 1804-ben újabb hatalmas uradalom került a kamara birtokából magántulajdonba Borossebes környékén. Ily módon Borossebes, Kertes, Preze^ti, Igne§ti, Donceni, Miniad, Govosdia, Berindia, Rossia, Revetes, Ciure§ti, Zemerzel, Krajkova, Nadalbe§ti, Szlatina, Susani, Diécs, Dumbravica, Alsó- és Felső-Krokna, Jára, Láz és Neagra Königsegg lovag birtokába került, ki az államadósságok fejében elfogadta az említett uradalom cseréjét a németországi Rothenfels, Werthenstein és Stauffen birtokok ellenében.35 A felsorolt eladások után is Arad megyében 1809-ben még 544 832 hold földterület maradt a kincstár birtokában.36 1818-ig újabb eladásokra nem került sor, ekkor azonban elhatározták a többi Arad megyei kincstári birtokok elárverezését is, minek következtében pár év alatt a kamarai birtokok közel 90 százalékát eladták. Az újabb keletű árverezéseket érdemes elemeznünk, mivel a vásárlók újólag is a háborúk során meggazdagodott polgári elemekből verbuválódtak. Többségük bécsi, pozsonyi, budapesti vagy gyergyói illetőségű, nem egy esetben szerb, örmény, illír, macedón, román eredetű kereskedő, hadiszállító. Mint üzletemberek tökéletesen tisztában voltak a mezőgazdasági árukereslet követelményeivel. Mint egy igen dinamikus új társadalmi elem, megfelelő pénztőkével is rendelkeztek, s nem fösvénykedtek mindjárt a vásárlás után, hogy komoly befektetésekkel korszerűsítsék újonnan szerzett birtokaikat, s jövedelmező új gazdasági ágakat vezessenek be. így terjedt el nagy méretekben a sertéshizlalás, gyapjú- és juhtenyésztés, szőlő, dohány, repce és más ipari növények termesztése. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy a szétszórt jobbágytelkek után járó hűbéri szolgáltatások nem biztosíthatnak megfelelő jövedelmet, s éppen ezért mindenütt a majorsági gazdálkodás megszervezésére törekedtek. Végeredményben tehát a kamarai uradalmak eladása határozottan meggyorsította a kapitalista termelési viszonyok behatolását az Arad megyei mezőgazdaságba. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt az 1818-1822 közötti újabb birtokeladások folyamatát. 1819-ben született meg a határozat Hegyalja, az aradi síkság, és a Körösköz kamarai uradalmainak eladására vonatkozóan. Ennek következtében rendkívüli gyorsasággal felértékelték valamennyi község földterületét. Egyes községekről, mint például Köröscsentéről és Nagyszintyéről részletes monográfiát is készítettek, melyek rendkívüli alapossággal írják le az illető község jobbágyviszonyait.37 Más községekben viszont megelégedtek gyorsított felméréssel is. Az első ajánlatokat József főherceg tette Kisjenő, Sikló, Zerind, Erdőhegy és Otla- ka községekre.38 Hasonlóképpen Dietrich báró, ki jelentős állami kötvényekkel rendelkezett, először a barakonyi uradalomért ígért 70 000 forintot,39 majd megkérvényezte Arad-Hegyalja községeinek felértékelését is. Ennek megfelelően Kerülősért 50 816 forint 35 Uo. ex Aug. 1804.68. 36 Márki i. m. 530. 37 Hofkammer Archiv, Bécs. Fons 13. ex Okt. 1821. 66. 38 Uo. ex Sept. 1819. 59,120; ex Sept. 1820. 32-33. 39 Uo. ex Sept. 1819. 94.
