Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Héjja Julianna Erika: Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége
<==? Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége <=г=? 13 irattárában őrzik és kezelik.27 Maga a Kovách-hagyaték a történész-tanár halálát követő harmadik esztendőben, 2007-2008 fordulóján került a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárba, Gyulára.28 A levéltári feldolgozás során öt nagyobb tematikai egységre különült el a több mint hat iratfolyóméter terjedelmű iratanyag. A személyes és családi iratok után kereken hetven esztendő - az 1933-2003 közötti időszak - levélváltása került a második helyre. Kovách Géza közel 600 levelezőpartnerrel állt kapcsolatban hosszabb rövidebb ideig. Nemcsak a hozzá írt leveleket, képes levelezőlapokat őrizte meg, hanem - különösen az 1970-es évektől - nagy hangsúlyt helyezett saját levélfogalmazványai indigós, gépiratos másolatban való dokumentálására. Kovách Géza érintkezésbe lépett határon inneni és túli történészekkel, néprajzkutatókkal, tudományos intézetekkel, múzeumok, levéltárak, könyvtárak, egyetemek munkatársaival, újság- és folyóirat-szerkesztőségekkel. Számos lap, köztük a Korunk, az Utunk, a Művelődés, az Igaz Szó előfizetőinek toborzásából, író-olvasó találkozók szervezéséből is kivette a részét. Elkötelezettségét a szerkesztőségi vezetőkhöz, Balogh Edgárhoz, Bodor Pálhoz, András Jánoshoz fűződő kollegiális, már- már baráti viszonya csak erősítette. Kovách Géza élethosszig tartó barátságot ápolt egyes Wesselényi Kollégiumi diáktársaival Zilahról, kolozsvári egyetemi évfolyamtársaival (főként a Budapestre került Krecsmáry László mérnökkel és Miklóssy Dénes tanárral), nyomon követte saját aradi tanítványai sorsát, folyamatosan részt vett az osztálytalálkozók megszervezésében. Az egyik legterjedelmesebb, évtizedeket átívelő, bensőséges hangvételű levélváltás 1981-ben bekövetkezett haláláig édesanyjához, Sárközy Margithoz fűzte. Nem maradtak megválaszolatlanok a Kovách Gézát ismeretlenül megkereső helytörténészek, családkutatók információt, segítséget kérő sorai sem. A hagyaték harmadik, s egyben legtöbb - 900-nál is több - tételt számláló része a tudományos munkásságra vonatkozó kéz- és gépiratokat, különlenyomatokat, lapkivá- gatokat tartalmazza. Elkülöníthető benne a nyomtatásban megjelent életmű valameny- nyi területe. Nem hiányzik belőle a céhtörténeti, megye- és településtörténeti kutatás, a hozzá kapcsolódó adatgyűjtés és terjedelmes cédulaanyag. Itt kapott helyet a Dózsa Györgyre és korára vonatkozó forrás- és irodalomgyűjtés, a bukaresti magyar emigráció története, Márki Sándor, Veress Endre és Avram láncú életműve. A tudományos tevékenységhez köthető írások közül több mint 700 tételt tesz ki a szakfolyóiratokba szánt történelmi, néprajzi tárgyú publikációk, a tudományos-népszerűsítő, ismeretterjesztő cikkek, valamint a pedagógiai, módszertani jellegű szövegközlések száma. Kovách Géza mintegy száz magyar és román nyelvű könyvismertetést, recenziót írt, 1949-2003 közötti tudományos és publicisztikai munkásságát saját készítésű, időről időre bővített bibliográfiában rögzítette. Gondosan megőrizte a kolozsvári egyetemi évek alatt papírra vetett jegyzeteit, szemináriumi dolgozatait, az általa szemlézett sajtótermékek fontosnak ítélt lapkivágatait, sőt a különféle meghívókat, aprónyomtatványokat is. 27 http://www.eme.ro/servlet/eme/template/jelenlegi_gyujtemenyek%2Chagyatekok%2Chagyatekok_letetek. vm/action/PMenuAction/clickedmenuid/EMELegacyMenu/eventsubmit_doclick/null (letöltés: 2015. 08. 12.) 28 Balogh Dorottya: Emlékezés egy erdélyi történészre. A Békés Megyei Levéltár 2009. szeptember 18-i Kovách Géza-emlékülése. Levéltári szemle, 59. (2009) 3. sz. 82-84. p.; A hagyaték az MNL BéML XIV. 85. levéltári jelzet alatt érhető el.
