Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
128 Kovách Géza Agrártörténeti tanulmányok valamennyi kocsmáját bezáratta, és a borokat elkobozta.16 Ugyanabban az esztendőben a pécskaiak újabb panaszt nyújtanak be a vármegyéhez, hogy az uradalmi árendás még azt a bort is elkobozta a lakosoktól, melyet saját termésükből vagy ajándékképpen szereztek. 40 pécskai lakos sorolja fel egyenként panaszát és károsodását, s régi kocsmáik s boraik visszaadatását követelik.17 A nagy határrendezések után a kocsmatartás a legtöbb uradalomban kimondottan földesúri javadalom lett, s azokat többnyire bérbe adták. Az Aradi Hirdető lapjai telve vannak ilyennemű bérleti hirdetményekkel. Hasonló sérelem érte a jobbágyságot a szabad mészárszéktartás és sóárulás terén is. 1820-ban az apatelki sóárulók emelnek panaszt Atzél Sándor borosjenői földbirtokos ellen, hogy elkobozta tőlük a sót.18 Pár évvel később két világosi kereskedő nyújt be panaszt, hogy az uradalom az emberemlékezet óta szabadon űzött sóárulást betiltotta, s azt bérbe adta. Általában sok a panasz a sóárak emelkedése és a sóárendák jogtalansága miatt. A XIX. század elején rendre megvonták a malomtartás jogát is. A jobbágykézen lévő vízimalmokat elvették, s az értük fizetett kártalanítás nem fedezte a malmok értékét. Donceni és Preze^ti jobbágyai azért panaszkodnak, hogy 1818-ban földesuruk nemcsak hogy kártalanítás nélkül vette el malmaikat, hanem még két évig az adót is tovább fizettette érte.19 A regálékból származó haszon és a jobbágyszolgáltatások növelése azonban nem fedezhette a földesurak növekvő pénzszükségleteit. Márpedig a nemesség egyre több jövedelmet kívánt kisajtolni birtokából, s ennek érdekében birtokának legalább egy részén - a porosz földesurakhoz hasonlóan - „saját számlájára” kellett gazdálkodnia.20 A földesúrnak árura volt szüksége, s a piacon mutatkozó kereslet jóval több árut követelt, mint amennyit a jobbágyföldek utáni úrbéri jövedelem jelentett. A földesúrnak tehát előbb-utóbb át kellett térnie a majorsági birtok rendszeresebb művelésére, a közvetlen belső árutermelésre. Ez a körülmény mindenekelőtt a majorsági birtokok növelését vonta maga után. Még egyszer ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy Arad megyében a nehézkes kamarai igazgatás késleltette a nagyméretű határrendezések és a majorsági gazdálkodás általános megszervezésének folyamatát. A kamarai uradalmak elárverezése és a nagy magánuradalmak kialakulása Az Arad megyei jobbágyság helyzetének lényeges rosszabbodására valójában csak akkor került sor, amikor 1797-től kezdődően a kamara Arad megyei birtokainak nagy részét folyamatosan eladta. E nagyméretű árverezés során a legkülönbözőbb nagyságú uradalomtestek kerültek magánkezekbe. A kamarai uradalmak eladását a bécsi udvar súlyos pénzügyi helyzete siettette, mely a napóleoni háborúk miatt évről évre romlott. 16 Uo. 63/1823. 17 Uo. 1202/1823. 18 Uo. 1820/1823. 19 Uo. 1843/1820. 20 Friedrich Engels: A német parasztháború. Bukarest, 1958. 152.
