Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
126 Kovách Géza fc==) Agrártörténeti tanulmányok kisjenői körzet 63 361 hold 10 puszta a kisjenői körzetben 89 223 hold zerindi körzet 109 298 hold ménesi körzet szőlők nélkül 42 298 hold pankotai körzet szőlők nélkül 104 367 hold Zimándpuszta 10 367 hold buttyini körzet 93 133 hold borosjenői körzet 31 608 hold borossebesi körzet 4 737 hold kilenc szőlőhegy 60 000 hold5 A kamarai igazgatás nehézkes volt, jövedelmét elsősorban a jobbágyok szolgáltatásaiból fedezte, s ennek következtében nem akadályozta a jobbágyságot megművelt földterületének növelésében, sőt legtöbb esetben maga szorgalmazta azt. Nyilvánvaló, hogy a kamarai uradalmak elárverezéséig a jobbágyság nemigen panaszkodik közföldjeinek megcsonkítása miatt. Támadás a regále jogok ellen Az első konfliktusok a kamara és a jobbágyság között főként az erdők használata miatt jelentkeznek. A hagyományos paraszti gazdálkodás keretében s a majorságok hiánya miatt a kamara elsősorban a regále jogok fokozottabb kihasználására törekedett, így került előtérbe az erdei jövedelmek kérdése. Az 1771-es Arad megyei úrbérrendezés még biztosította a korlátlan erdőlést, az úgynevezett „faizást”, makkoltatást és általában az erdők hasznát. Az 1784-es nagy erdélyi parasztfelkelés azonban a zalatnai kincstári uradalom területén már a felszínre vetette az erdők miatt kirobbant nagy konfliktust. Ennek hatása alól Arad megye keleti, Erdéllyel határos része sem volt mentes. A Maros menti erdőségek fokozottabb kihasználását megkönnyítette a tutajon való szállítás lehetősége, s ezen a területen, elsősorban a Radna-Soborsin-Petris közti szakaszon, már 1784 előtt megkezdődik a jobbágyság korlátozása. Nem véletlen tehát, hogy éppen ezekben az években érkeznek seregestől a jobbágypanaszok erről a vidékről.6 Ennek méreteiről, okairól képet alkothatunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a megművelt területek kiterjesztése ezen a vidéken csakis az erdei irtások révén volt lehetséges. Adataink vannak, hogy egyes községek határában az irtások igen komoly méreteket öltöttek. Borossebes és Buty- tyin környékén az erdőségek széles területen eltűntek.7 Egyes helyeken az irtást egyszerű erdőégetéssel végezték. Másfelől a legelőhiány ezeken a vidékeken az erdei legeltetést helyezte előtérbe. A Maros menti tutajozás révén meginduló fokozott földesúri erdőkitermelés következményeképpen a jobbágyságot sorozatosan tiltották el a további irtástól, a szabad 5 Uo. 6 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia, 193. Gyulicai jobbágyok panaszlevele. 7 Aradi Múzeum Levéltára. 1811-es iratok. A diécsi úrbéri hitelesítő bizottság jelentése.
