Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
fc==5 Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után <===? 105 forintot fizetnek. Ez az összeg fedezi a robotot, hosszú fuvart, len- és kenderdézsmát. A házas zsellérek évi 8 forintot, a házatlan zsellérek 4 forintot fizettek.52 Az ágyai jobbágyok mindaddig, míg József főherceg birtokába nem kerültek, 710 forint 21 3/s krajcár robotváltságot fizettek évenként.53 Románpécska a kamarával kötött szerződést a robotnapok és a kisdézsma megváltására. Ennek megfelelően a robotnapokat 6 krajcárjával, míg a kisdézsmát 51 krajcárral váltották meg telkenként. Ezt a szerződést 1787-től kezdődően minden esztendőben megújították. Magyarpécska szerződése a kamarával ennél sokkal előnyösebb volt, amennyiben 472 forintban állapították meg a füstpénzt, függetlenül attól, hogy a házak száma mennyiben növekszik, míg 1500 kötelező robotnapon felül minden napért 2 krajcárt fizettek.54 A felsorolt adatok azt igazolják, hogy a XVIII. század végén Arad megye területén már kiterjedt árutermelés folyt a parasztbirtokokon is. Természetesen ennek aránya jelentős mértékben függött a földterületek termékenységétől is. Általában a későbbi összeírások mindenütt a paraszti kézen levő megművelt területek lényeges növekedését igazolják, ami végső fokon az egész mezőgazdasági rendszer radikális átalakulását eredményezte. Általánossá válik a háromnyomásos határhasználat, a búza, tengeri és kerti vetemények mellett nagymértékben hódít tért a burgonya, a takarmánynövények és az olajos magvak termesztése. Eltűnik a vaspapucsos faeke, minek következtében az igavonás tekintetében is jelentős technikai haladás észlelhető. Ennek következménye a kétökrös iga és ló használatának széles mértékben való elterjedése. Nyilvánvaló, hogy a paraszti árutermelést a legszembetűnőbben a statisztikai adatok igazolják, s ezeknek az adatoknak a tanulmányozása azt igazolja, hogy az Arad vidéki mezőgazdaság a XVIII. század végén jelentős mértékben megelőzte az Erdélyi Nagyfejedelemség mezőgazdaságára általánosan jellemző viszonyokat. Ennek igazolására mindenekelőtt vizsgáljuk meg a jobbágytelkek s a megművelt földterületek növekedésének arányát. A statisztikai számadatok az első pillantásra a mezőgazdasági lakosság számszerű növekedését mutatják, ugyanakkor jelentős mértékben javulnak a jobbágyok birtokviszonyai is. Mindenekelőtt nézzük a síkság falvainak helyzetét. Község Jobbágycsaládok száma Telkek száma 1771 XIX. sz. eleje 1771 XIX. sz eleje Ágya 61 154 23 46 Ágris 105 153 16 25 Berza 55 145 82/8 30 2u Berzova 34 207 9 Ys 41 Vi Bokszeg 22 79 34/8 192/8 52 Aradi Múzeum Levéltára, sz. n. 53 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. Ágya urbáriuma. 54 „Ezen Contractus jövő szeptember Holnapnak első napján veszi eredetét, melly mind addig fog tartattni, méglen az Urbárium szolgálat el nem fog törültettni, úgy minadazonáltal, hogy minden Esztendőben meg fog újíttatni, hogy az aerescentia, vagy defectus szerént az fizetést ki lehessen szabni, úgy nem különben az Tekintetes Uraság az környülállásokba való nézve szükséges napszámomat magának megkapni tudhasson...” Törvényszéki Levéltár, Arad. Úrbéri perek, Pécska.
