Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 7 A most megjelenő napló magántulajdonban van, Márki Sándor legfiatalabb testvérének, Márki Máriának leszármazottai őrzik. Az MNL Békés Megyei Levéltára a másolatokat vásárolta meg.8 A több mint ötven éven keresztül hömpölygő naplófolyam sok szempontból is igen becses forrás. Tükrözi a forráskritikára alapozott, modern magyar történettudomány kialakulásának folyamatát. Nyomon követhetjük a tudományos intézményrendszer fejlődésének menetét. Több metszetben láthatjuk a korabeli egyetemeken folyó oktatást: először Márki egyetemi évei alatt pillanthatunk be a történelem tanszékeken és az egyetemeken folyó munkába, majd 1892-től a napló alapvető forrása a kolozsvári egyetem történetének. Természetesen a bejegyzések segítségével követhetjük az egyetem Szegedre költözését is. A sok ezer oldalon felbukkan a magyar történettudomány 1870-es évektől 1925-ig működő majd minden szereplője. A korszak meghatározó történészeiről éppen úgy olvashatunk, mint a kisebb téren mozgó helytörténészekről. Márki személyes adottságánál fogva már egyetemista korától kezdődően nagy és a későbbiekben egyre terebélyesedő kapcsolathálót működtetett. Ennek köszönhetően a naplóból - Márki nézőpontjából - megismerjük a kor minden fontos történészét, láthatjuk az elvi és személyes viták lefolyását és okait. Felvillannak olyan, ma már más forrásból rekonstruálhatatlan mozzanatok is, amelyek a kor vitáit árnyalják vagy éppen új megvilágításba helyezik. A napló historiográfiai forrásértéke mellett fontos forrása Arad és Kolozsvár történetének. Az aradi évek krónikáját jelen kötet tartalmazza. Még több újdonságot ígér a napló Kolozsvár 1892 és 1921 közötti történetéhez: Márki 1892-ben akadémikusként, tekintélyes történészként érkezett Kolozsvárra. Kapcsolatteremtő készsége, közéleti érdeklődése csakhamar az ország második számú szellemi központjának számító város egyik fontos értelmiségi közszereplőjévé tette. A napló tükre a város 1892 és 1921 közötti történetének. Ezen a részen belül van a naplófolyamnak egy külön egysége: az 1918 és 1921 közötti résznek Márki utólag a Metamorphosis Transsylvaniae címet adta. Míg korábban egy esztendő feljegyzései kettő és négy szerzői ív között mozogtak, e négy kötet között van olyan, amelyik önmagában tíz szerzői ívre rúg. Márki, látván a változások irányát, 1919-től lényegesen részletesebben írt a napi eseményekről. A napló ezen részébe nagyon sok dokumentumot is betűzött, hivatalos iratokat, egyetemi dokumentumokat, magyar és román újságcikkeket. 1918-ban felfrissítette még az 1880-as években szerzett román nyelvtudását, így a román lapokat is figyelte és fordította. Feljegyzéseinek ezt a részét eleve az impériumváltás majdan megírandó forrásanyagának szánta. A tervezett feldolgozás nem készült el, de a feljegyzések különlegesen érdekesek. Ez a rész a már említett hivatalos dokumentumoktól a „susog Midasz király nádasa” címszó alatt feljegyzett, városban terjengő hírekig fogja át a napi eseményeket. Nem elhanyagolható forrás a napló a korabeli középrétegek hétköznapjainak és gondolkodásának kutatásakor. Márki a vele és népes családjával kapcsolatos fontosabb eseményeket is lejegyezte. Egészen odáig, hogy minden egyes bérelt, majd saját tulajdonú lakásának beosztását, berendezését lerajzolta. A tárgyi kultúra, a mentalitás kutatásán túl, fontos adalékokat találunk a naplóbejegyzésekben az értelmiségi középosztály formálódására, e társadalmi rétegen belüli elmozdulásokra és törésvonalakra. Nem utolsósorban Márki naplója tükre egy személy, egy társadalmi réteg világlátásának. Márki olyan időszakban volt a szélesebb értelmiségi réteg gondolkodását formáló, jelentős hatású történész, amikor a történettudomány szaktudomány volta mellett a nemzeti identitás tudományának szerepét is betöltötte. 8 MNL Békés Megyei Levéltára XV. 33. 251. tétel. Márki Sándor naplója, 1873-1925.
