Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 67 1875 Budapest, 1875. jan. 1. Az újév egy kis lefűzéssel köszöntött be hozzám. A Pesti Napló nem tartja kiad- hatónak Visontay összehasonlító földrajzáról írt bírálatomat, nem azért, mintha nem volna jogos a felszólalás, hanem mert kissé kíméletlen. Egyébiránt az egész napot elég vígan töltöttem. De. az Olvasókörben poharaz- tunk, du. a kávéházban Pálffy Zsigmond beszélt ifjúkori élményeiről, melyek hogy érdekesek voltak, bizonyítják azoknak nevei, kiknek ismeretségével dicsekedett: Vörösmarty, Petőfi, Beöthy Zs[olt], Lisznyay, Sárosi, Szelestey stb., s átalán a 40-es, 50-es évek írói. Legtöbbet az említettekről szólt. „Öcsémuram - mondta egyszer -, Vörösmarty engem arra figyelmeztetett, midőn látta, hogy az uramöcsémféle gyerekember korban mint bolondulok az írók és színészek után, hogy írót műveiből, színészt játékából ügyekezzem ismerni; magánéletüket ne bolygassam, mert ábrándjaim hamar el találnának tűnni.” Este Farkaséknál voltam, s az ott töltött 5-6 óra csaknem észrevétlenül repült el felőlem. Azt hiszem, hogy... jogom van ez estét legkedvesebb emlékeim közé sorolni. Nem tudom, nem lesz-e jelszóm ez évben egy kis leány neve, ... a Flóráé. Állítani merném, hogy ma Ballagi egész dictionáriumában ez a Flóra szó előttem a leghangzatosabb. jan. 2. Saját költségemen (11 frt) 1000 példányban kinyomtattam a következő kis füzetet: A budapesti magy. kir. tud. egyetemi bölcsészethallgatókat segélyező egylet alapszabályai. Budapest, 1875. Nyomatott a Nemzeti Könyvnyomdában. Haltér 4. szám. K. 8r., 7 lap. - Ez hát első kiadványom. jan. 3. A Szegedi Lapok 3. évfolyamának első száma Szőnyi Lajos által szerkesztve jelent meg. Ez a Szőnyi lakótársam volt Pozsonyban 1869. okt.-február végéig, s akkor háziasszonyunk, Waymárné kisfiát tanította. Másik társunk Lakatos Lajos volt. Ok ketten elsőéves joghallgatók; én 6. gimnazista. Szőnyi, úgy tudom, már húsvét táján (1870) hazament Szegedre, minthogy a Pozsonyban való maradáshoz nem bírt költséggel. - Jó pajtások voltunk, de ez a viszony a távolsággal megszakadt; most hozzám is beküldte lapját. Fényes irodalmi tehetségeinek már Pozsonyban adta jelét, ameny- nyiben német verset írt, melyet én az általam hármunk számára szerkeszteni kezdett Der deutsche Ungarban1 közöltem. A dicső lapból 1 szám készült el, melyet azután bolondságból a Soupper lányoknak prezenteltem. A német újság legfőbb nevezetessége abban állott, hogy szerkesztője és munkatársai egy kukkot sem tudtak németül. jan. 8. Rogeard névjegyet küldött hozzám. Ez annyit jelenthet, hogy nem bánná, ha ismét vennék tőle órákat a francia nyelvből. írtam is neki ékes francia levelet, melyben ezen szerencsét kikértem magamnak. Farkas Ödön bátyánk házasságának 25 éves fordulóját ülvén, az egész estét, jobban mondva az egész éjt, náluk töltöttem, mert csak (jan. 9.) r. 4 órakor vetődtem haza. Minthogy a rokonságot tartjuk, „brúdereztem” a lányokkal (Ottilia, Flóra, Irén), valamint a fiúval, Lajossal, kit már 1871. okt. óta ismerek (szomszédom lévén a kegyesrendiek gimnáziumában); végre egy 4. nagysámmal, a távolról szintén ro- 1 Márki egyik, gimnazistakori kéziratos lapja.
