Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
624 Márki Sándor naplói I. 1891 dec. 23. Az évharm. értesítőket kiosztottuk. Ideje. Direktorunk, Köpesdy, s helyettese, Töreky bá’ is influenzás. - Kislányomnak ma jött el a Jézuska. Milyen öröm volt, mikor meglátta a nagy babát, amit Lujza nénjétől kapott. Maga mondta, hogy már nem is kell neki több baba. Babaruháit anyja varrogatta aprólékos gonddal. Kapott babavarrógépet, képeskönyveket, baba evőeszközt, 2 pici babát, korcsolyát, albumot, s ami ezeknél hasznosabb, cipőt, ruháravalót, ruhaneműt stb. - szép karácsonyfa alatt. Ő meg majolikafestéseket adott nekem anyjával s Irénnel együtt. Feleségemnek az obiigát tárcát adtam, ezúttal 50 frt-tal, s egy kis - babával bélelve. Az atyafisághoz is számos apró ajándékot küldtünk. Az estét, Irént búcsúztatni, rendes vendégeink, Spilka Tóni és Géza s Dvihally Emil (ki éppen most nyert díjat egy mintázatért) szintén velünk töltötték. - Délután Gábris is elhozta vőlegényét, Istvánffy Gyulát, kivel „te” lettem. dec. 24. Hazamentünk Sarkadra. Vittem Irént is, ki négy hónapot töltött nálunk, s kit már egészen megszoktam. Édesapám szokott szívességével fogadott. Várt már nagyon. Gyönge, de elég vidám, s elég jól néz ki. dec. 25. Az ünnepen - famíliámon kívül - egy vendége sem volt édesapámnak. De azért jól tölt az idő. dec. 26. János napján is „csak” 30-an voltunk; a testvérek közül Berti, Imre, Sándor és Mariska s - Andor által - Juliska családja volt képviselve. Eljött az öreg Osváth is, és mi ketten dikciózgattunk. Mariska felköszöntőt mondott. Édesapámnak jó kedve volt, de a cigány elkésve jött. Isten éltesse a legjobb apát! dec. 31. Csendben tölt az időm Sarkadon. Andor elment 27-én, helyette jött másnap a bátyja, Jenő, harmadnap Búzás és Kovács. Néhány látogatást tettem. Különben otthon trinkolgattunk Bertivel, s morfondíroztunk édesapámmal, ki bizony nagyon gyenge. Igazi jókívánattal váltunk ma el tőle; éltesse boldogan az Isten! Budapestre jöttünkkor a lapokból értesültem főigazgatóm, Lutter Nándor haláláról. Minden tekintetben képzett, igen kedves, néha túl édes ember volt, sok emberi gyarlósággal, de sok vonzó tulajdonsággal is. 71 évet élt. — Nyugodjék békében! Ez a betöltött év a csendes munka éve volt. Körülbelül 80 nyomtatott ívet adtam ki ez idő alatt s Arad történeté ben olyat is, mely ambíció műve igazán. Pezsgővel kezdtem, pezsgő jókedvvel folytattam, s pezsgővel végezem ez évet, melynek rovására nem írom fel apró csalódásaimat. Egymást szeretve, s pályámon becsületesen haladva nyugalommal nézem a múltat, s bizton megyek a jövő elé! Isten segítsen!